Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

Irattári és levéltári rendszerek

Természetesen előfordul a?, is, hogy a lajstromozást abban a. sorrendben végezték, ahogyan az egyes Iratok a lajstromozó kezébe kerültek, vagyis valójában semmiféle rendezés nem történt az iratok számbavétele eló'tt. Nem kell - azt hisszük - külön kiemelni, hogy az ilyen iratanyag valójában rendezetlen, s a levéltár csak akkor tarthatja meg rendjüket, ha a fennmaradt lajstromok bejegyzései a kutatók számára megfelelő tájékoztatást nyújtanak, vagyis e segédletek szükségtelenné teszik az iratok egyenkénti kézbevételét, s igy szolgálják az iratvédelmet. Levéltári rendszerek Amiben hasznos volt á tárgyi szempont érvényesítése akár a hivatalszervek folyó ügykezelésében, akázr pedig valamely iratképző szerv által létrehozott iratanyag rendezésében, olyan veszedelmessé vált e módszer alkalmazása c XVIII. században létesült nagy központi levéltárakban /Wien, Moszkva, Szentpétervár/, ahová az abszolutista monarchiák az államérdekekkel kapcsolatos célkitűzéssel összevonták a különböző államigazgatási szervek iratanyagát és ezt az iratanyagot egyetlen gyűjteménynek minősítve az emiitett célkitűzésnek megfelelő tárgyi csoportokban állitották fel tokintet nélkül arra, hogy az egyes iratok melyik iratkepző szerv működése során keletkeztek, legjobb példa erre, hogy a magyarkamo-ra levéltárában - tekintet nélkül az irarok kezelésére - kialakították az Urbaria et Conscriptiones, és a Neoregestrata Acta sorozatokat, amelyek valójában a birtokaiktól megfosztott családok, valamint a. feloszlatott szerzetesrendek levéltáraiból származó iratokat foglalnak magukban.