Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

Irattári és levéltári rendszerek

dig az íj betűket tünteti!; felAz iktató könyvben a rovatok négysorosak, teliát ao adott üggyel kapcsolatban beérkezett vagy keletkezett négy iratnál még nem kell iratjegyzéket vezetni* Ha azonban ebben az ügyben további irat érkezik, az uj iktatószámot kap, s a korábban érkezett iratokat ebhez az iktatószómhoz csatolják. Meg kell jegyeznünk, hogy egyes tanácsoknál gyüjjitőszámnak valamely gyakori ügynek az adott éven belüli első iktatószámát használják fel. Tárgyi csoportositási rendszerek a magyar államigazgatásban az 195'<-6o~as években Amikor a közigazgatási, majd a csoportszámos rendszer gyakorlati nehézségeket okozott, sokan ugy vélték, hogy a tárgyi csoportositásu ügyviteli rendszer bukott meg. Ez azonban alapvető tévedés: a tárgyi csoportosítás /természetesen abban az esetben, ha jól és elvileg megalapozott/ számos irat képző szervnél hosszútávon nagyon is bevált, Igy például egyik erdőgazdasági intézménynél évenként 110-120 tárgyi csoportot alakítanak ki, amelyeknek kartonjain /nyilvántartólapjain/ alszámokkal iktatnak. Egy másik intézmény csak az irattárban alakit ki évenként 18 tárgyi csoportot, s azon belül az iratokat újrakezdődő irattári számokicai látja elv Minthogy az ügyvitelben soriktatás van, ezek és az irattári csoportszámok között konkordanoiajegyzéket készítenek. A MÁV is I-XXII tételen belül 223 ügyfélét irattároz. A Eöldmüvelésügyi Minisztériumban már 1930-tól bizonyos, előre meghatározott iratcsoportokat nem iktattak, hanem dossziéba helyezte k, amelyeket az előadó kezelt, s az év végén egy-egy dosszié anyagát egy-egy számon iktatták és helyezték el az irattárba. A Lenin Kohászati Müveknél kilenc, a vállalat szervezeti felépítésével semmiféle kapesolatban nem álló főoooportban kezelik az iratokat-,