Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

Levéltár és irattár

birtokadományok, a birtokok határainak megállapítása, a különböző jogok adományozása Írásban történik^, akkor a világi és egyházi földesurak egyaránt gondoskodnak e dokumentumor védelmérő1« Imig csak néhán" darab jogbiztosi tó irat megőrzésére volt -szükség, a földesúr azokat egyéb értékes tárgyaival, könyveivel, ék-ozereivé 1 együtt őrizte, vagyis a levéltárak bölcsői a kincstárak voltak* Amikor azonban a íöldesu* nak állami és egyházi tisztségeivel., valamint birtokai igazgatásával kapósclatban folyamatosan keletkeztek iratai, vagy is kancelláriája volt, akkor már el kellett különíteni azokat az iratokat, amelyekre nap mint nap szükség lehetett, azoktól, amelyek a földesúri jog és hatalom fundamentumai voltak. A kancelláriának nyilvántartást /registrumot/ kellett vezetnie a megtett intézkedésekről, rendelkeznie kellett formulaskönyvekk%l, mint amilyen például a XVI. század elejéről a gyulafehérvári káptalan anyagában fennmaradt stb. A kiállított okiratokra, a különböző uradalmi utasításokra, jelentésekre, számadásokra bármikor szükség lehetett, ezekhez a kancelláriai alka Ima zottaknak bármikor hozzá kellett, hogy férjenek, s'így az iracrk számának növekedésével megfelelő helyre volt szükség. így jönnek létre a kancelláriák mellett az irattárak, amelyek tehát a kormányzáshoz szükséges iratok őrzőhelyei* A elmek, rangok, földbirtokok adománylevelei tuvábbra is a kincstárban nyertek elhelyezést, amelyeket "Schatzarchiv

I,

~oknak neveznek, egyes helyeken pedig megkülönböztetik a "régi" és a "felső" irattárakat. Á jogbiztositó iratuk levéltárban való elhelyezésének következményének tarthatjuk, bog; a forradalmak idején a parasztság a kastélyban található iratoIcat felégette abból az elgondolásból kiindulva, hogyha, nincs jogbiztositó oklevél, nincs kizsákmányolás sem..