Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

A levéltári irat és fajtái

viteli iratok közé tartoznak. Az iratok osztályozásának harmadik szempontja Az iratok harmadik osztály sásában a fogalmazvány-tás,— tázat ellentét nemcsak az ügyviteli iratoknál /az aktáknál/ van meg, hanem minden irattipusuál. A fogalmazvány általános jellemzője a hevenyészettség, s nemcsak a megfelelő iratti— pus általánosan kialakult megjelenési formáinak kisebb vagy nagyobb mértékben való figyelmen kivül hagyása a jellemzője, hanem a rövidítések alkalmazása, javítások, áthuzás-k és betoldások, valamint az aláírás hiánya. Természetszerűleg egyazon iraton nem kell valamennyi ismérvnek szerepelnie. Sőt, egy aláirt levél is lehet fogalmazvány, amennyiben azt nem küldték el, s feltehető, hogy írója megírása után szövegével valamely okból /például egy ujabb esemény következtében/ nem lévén megelégedve, visszatartotta.es megváltozott formában kívánta elküldeni. A tisztázat általában egy példányban készül. Ha ugyanazt a szöveget több cimzetthez akarják elküldeni, akkor a másodlatok mindegyike ti ztázatnak tekintendő, hiszen mindegyiknek más és más a címzettje. Előfordul, hogy a tiszta— zatot két vagy több eredeti példányban állítják ki, például a szerződéseket, ebben az esetben e tényre magában a szövegben utalás történik* A másolat /par, copia/ - amelyet az ::

eredeti

!!-vel állítunk szemben - egyazon iratról számtalan készülhet, ezeket már nem irja alá egyenke-ht a kiadmányozó,hanem bizonyos, hosszabb vagy rövidebb hitelesíted, záradékkal látják el. /A másolat hiteléül stb./ Formailag a másolat kötetlen, s a másolat alapjául szolgáló irattal szószerint sem kell megyegyeznie, van ugyanis kivonatoá és tartalmi másolat. A kivo-