Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

A levéltári irat és fajtái

számát, azonfelül az azonos tárrrru elő- ás utóira ok ikto-fckszámát, amennyiben az ügyet tanácsülésen tárgyalták, a tanácsülés idejét és az ügy tárgyalási serszámát, az elintézés l:n/egét és időpontját, ado^'t esetben az irat irattári jelzetet. Ide -tartoznak a felszerelőkönyvek, amelyek az egyes egyedi ügyek utó- és előiratainak iktatószámát "büntetik fal, azután az idegen számköhyvek, amelyek más iratképző szervertől beérkezett iratok iktatószámát tartalmazzák annak.nyilvántartásává 1, hogy azok az adott iratképző szerv melyik iktatószámai alatt találhatók meg. Ide kell sorolni a különböző jellegű és különböző célból készült tárgy-, személy- és helynévmutat óla t. De az ügyviteli iratokhoz tartoznak a különféle ülésjegyzőkönyvek is - ^melyek nlyan iratképző szerveknél jönnek létre, ahol az egyes ügyekben a határozatokat kollektiv ut^n hozzák meg. Igy vannak helytartótanácsi-, megyei-, vállalatoknál, testületeknél közgyűlési -, igazgatósági-, választmányi ülésjegyzőkönyvek, sőt esek közé sorolhatók a család>k által tartott összejöveteleken tárgyalt ügyekről készült jegyzőkönyvek is. Az ülésjegyzőkönyvek nem egyszer szorosan összefüggenek az iratokkal, s nem egyszer maguk az iratok az ülésen napirendre került ügyek tárgysorozati számát viselik, s e számrk szerint•irattározták őket. Az egyes határozatikról azután külön kivonatokat készitenek, s az érdekeltek ezt kapják meg. A jegyzőkönyvek egyébként általában kéthasábosak, a bal hasábban van az előterjesztés /az ügy/ tárgya, amelynek utolsó sorával egy vonalban a jobb hasábban a végzés /a határozat/ szövege, illetve a kérdés feletti vita /a hozzászólások/ rörid csszef Bglalása kezdődik. Az iratfajtáknak a nemzetközi levéltári irodalomban elfogadott háímcs tagolódásában azonban - nálunk is már