Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

A levéltári irat és fajtái

ges jogot biztosítanak, Moháoe előtt keletkezett oklevélV.egyediségét aláhúzza, hogy a kiállítóik /kibocsátóik/ protooollumai, amelyekbe szövegüket bemásolták, elpusztultak, legfeljebb .2gyes hiteleshelyi prctocollumok maradtak reánk. Ezért emeljük ki az 1526 előtti oklevelek egyediségét, amikor levéltárainkban azokat elkülönítve őrzik és kezelik, s külön nyilvántartásokat vezetnek róluk. Aziratok másik tipusa a_levál, a missilis, irett közlés, tartalmilag kimerül abban, hogy a cimzettnek,valamit hirül ad, Nem igazol semmit, még kevésbé ruház a cimzettre valamely jogot. Magánjellegű, bizalmas természetű, a küldő és a cimzett közötti személyes kapcsolatból eredő ügyet tartalmaz. Ha a küldő és a cimzett között szolgálati, fel- vagy alárendeltségi viszony van, s a levél tartalma a személyes /familiáris/ kapcsolaton túllép, már nehezen lehet a levelek közé sorolni, sokkal inkább az ügyiratok közé, A családi levéltárakban a XVIII-XIX, században folyt lajstromozások során a birtokjeggal kapcsolatban irt leveleket lajstromozták, a többit - gazdaság- és társadalomtörténeti forrásértéküket fel nem ismerve - mint "értéktelen/inutilis/ leveleket csoportosították. Itt kell megemlíteni, hogy nem minősíthető levélnek az az uralkodó által irt bizalmas jellegű, de kormányzati ügyeket tartalmazó "levél" sem, amely valójában levéliormában valamelyik állami főtisztviselőhöz intézett utasítást tartalmaz. /Handbillot/ Az akták Az iratformák harmadik csoportja a XIV-XV. századtól a különböző központi és helyi hatóságok ügyvitele során keletkezett iratok /akták/ összessége- Ezeket, mint feljebb mondottuk, ismét osztályozhatjuk.