Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

A levéltári irat és fajtái

ték létesése is, s emlékeztetnünk kell a hivatali titoktartás kötelezettségére, A könyvnél nincsen meghatározva, hogy kihez, kinek a birtokába, örizetébe jusson, s minthogy a könyv-kézirat azért készül, hogy könyvformában minél szélesebb olvasóközönséghez jusson, őrzőhelye nem a levéltár, ha nem kézirattár, amire a fentebb emiitett tvr, is utal. A le véltári . iratok között mindig van összefüggés, amit a fenti definició is kifejez, s minden egyes iratnak a többi irattal való kapcsolata is logikus: egyazon személy, egyazon iratképző szerv a kapcsolat alapja, helyére az irat rendeltetésszerűen kerül: a könyvtár polcain egymás mellett sorakozó könyvek között nio.cs kapcsolat, egymás mellé kerülésüket a formátum vagy a beérkezés ideje szabja meg. Egy megállapítás szerint a könyvtári anyagnak eredetétől kezdve irodalmi célja van: az olvasóközönség tudományos müvelése vagy szórakoztatása. A levéltári anyag viszont - bár a történészek számára müveik megírásához bázis — nem a nagyközönség tudományos vagy irodalmi igényeinek kielégítésé céljából jött létre, hanem a természetes és jogi személyek élete és működése során, az iratképző érdekének megfelelően, A könyv egyszerre több könyvtár polcain is megtalálható, a levéltári irat - hiába van tisztázata, fogalmazványa - egyazon formában csak egy levéltár egy állványán lehet. A könyv kereskedelmi tárgy, létrejötte üzleti célokat is szolgál, a levéltári irat létrejöttében habár adott esetben adás-vétel tárgya - a haszonszerzés sohasem tényező, A magyar iratkibocsátás kialakulása Mielőtt azonban az iratfaj rák részletesebb ismertetéséhez fognánk, néhány szóval vázolnunk kell a magyarürszá-