Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

A levéltári irat és fajtái

telhessük, leltározhassuk stb., ismernünk kell a különböző iratrajtákat, azok jellemző vonásait, amelyek segítségével az irat', k eredetét, létrejöttük célját felismer he -t.jak, vagyis kell irattan! alapismeretekkel rendelkeznünk. Ősi emberi ösztön a gondolatok, érzések és élmények maradandó kifejezése, sőt az utódokra való átörökitése is. l.z emberi társadalom fejlődése, főként az osztálytársadal mra való tagolódása, a kereskedelmi és egyéb gazdasági funkciók differenciálódása az irás kifejlődését és mind szélesebb alkalmazását tették szükségessé. A betüirás feltalálása és alkalmazása az osztá ly társadalom kialakulása után következett be. Az ember az irásra idők folyamán a legkülönfélébb anyagot, a legkülönfélébb Íróeszközöket használta fel, a fán és a pergamenen keresztül a papirosig, a vésőtől az clombetüig. Az irat fogalmába tehát minden irctt szöveg belefér, bármi legyen az irás anyaga, eszköze, bármilyenek is legyenek az Írásjelek. Ebből következik, hogy Hammurabinak a dioritkőre irt törvénykönyvét, az emberiség legrégibb törvénykönyvét, az újság-1, a plakátot vagy egy sírfeliratot is ::

irat

::-nak nevezhetjük, ám nem tartjuk őket a levéltárak gyűjtőkörébe tartozóknak, megőrzésük más intézmények feladata. Vagyis a levéltári irat meghatározásának - szűkebbnek kell lennie, mint az ::

irat

!:-énak, de - mint majd a továbbiakban látni fogjuk - nem szükithető le a hivatalos ügyiratokra . A levéltári irat A levéltári iratnak döntő jellemzője, hogy keletkezése időpontjában rendeltetésszerűen valamely szerv vagy személj'- számára készül, annak iratai között kell, hogy legyen a helye. Igy a leválnak van cimzettje, a földesúri alkalmazott urának tesz jelentést, egy beadványt vagy folyamodványt