Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

Az Országos Levéltár története

rendeli, hogy Erdélybe vitt, de Magyarországra ós kapcsolt részeire vonatkozó iratokat fel kell kutatni. Ám a gyakorlatban az ország levéltárának megszervezésére nem került sor, só't még kezdeményezésről sincs tudomásunk. Az 1741. évi országgyűlésen a sérelmek között szerepult, hogy az archívum regni felállítása - holott azt már az 1729. évi 13. tc. is megsürgette — még minők, g nem történt meg* Az archívum regni megalakulása Döntő változás akkor következett be, amikor Batthyány Lajos lett a nádor, s Pálffy Károlytól átvette elődje, Pálffy Miklós megőrzésében volt, valamint a néhai nádor iratai közül kiválasztott, a nádori működéssel kapcsolatban keletkezett iratokat /amit az 1751.5.tc. iktatott törvénybe/, s tapasztalnia kellett ennek az iratanyagnak hiányosságait. Közben pedig az megyei levéltárak létesítésével kapcsolatban Batthyány Lajosnak már alkancellársága idején ismételten állást kellett foglalnia, 1738-ban felállítják a kamarai archívumot, 1744-ben a horvát országgyűlés az ország ládájában őrzött iratok gondozására levéltárost választ, 1749ben Bécsben megszervezik a Hof— Haus— und Staatsarohiv-ot, s 1752-ben ujabb utasítás születik a megyei levéltárak rendezésére: csupán az archívum regni felállítása késlekedett. A nádor, akinek családi levéltára Batthyány Ádám gondosságából rendezett volt, határozott Intézkedésekkel igyekezett szorgalmazni az archívum regni felállítását, míg végre 1756ban kinevezték az első levéltárnokot, Csintó Imrét, amely kinevezéssel az.archívum regni Pozsonyban, az ország házában megkezdhette működését. A levéltárat 1784-ben helyezték