Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT
Iratvédelem
belül a legnagyobb levéltári egység jelzetét minden egyes iraton fel kell tüntetni: vagyis az azonosításhoz szükséges ninden adatot - ha rövidítve is - az iratokra rá kell vezetni. Kötetek, füzetek'esetében csak a beirt oldalakat kell oldalszámozni. A számozást mindig azzal-ez oldallal kell kezdeni, amelyen az irat jelzete van. Az el só' oldalon bekarikázva rá kell irni a kötet /füzet/ legmagasabb oldalszámát. A már oldalszámozott köteteknél az ujraszámozás nen szükséges, de a számozást ellenőrizni kell. Ha be nem irt oldalak is oldalszámokkal vannak ellátva, akkor az utolsó beirt oldalra az oldalszán után kötőjel teendő, s utána a következő üres oldalak utolsójának oldalszámát irjuk. Ha a kötetben oldalszámozási hibák vannak, azt egy külön lapon - anelyen a kötet jelzetét is feltüntetjük - Írógéppel feljegyezzük. Az oldalszónozás puha grafitceruzával történik, körülbelül 7 nillinéteres szánokkal, a lapoknak ugyanazon a helyein lehetőleg a jobb felső sarokban, margó hiányában a szöveg közepén. Minden mikrofilmezéshez előkészített iratanyaghoz négy példányban kell kísérőjegyzéket készíteni, amelyek közül három a felvételező részlegé. Iratkonzerválás, restaurá1ás Kern kis feladat hárul a levéltárosra akkor, amikor rongált, csonka iratok további pusztulását kell megakadályoznia s nem kjs iratvédelmi feladat a pecsétek fennmaradásának, illetve kímélésének biztosítása sem. Az iratanyag leggyakoribb károsodásai a gyűrődés, a szakadás, a viz okozta penészedés - málás és adott esetben a tüz okozta szenesedés-száradás. A károéodott levéltári anyagot képzett iratrestaurátoroknak kell negjavitaniok. Természetesen