Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT
A selejtezés
doraánycs /történeti/, kulturális, gazdasági jelentőségű, továbbá Q folyamatos -igyintézéshez tartozó iratokat. A jegyzékbe felvett iratokat 10 évig kell megőrizni, oz idő letel te után három éven belül selejteznek, A megőrzést és a selejtezést a szerv vezetője ellenőrzi, de a selejtezés lebonyolítására felelőst tartozik b megbízni, A selejtezést olyan dolgozóknak kell végczniök, akik az iratok ügyviteli szükségességével, politikai, tudományos /történeti/, kulturális és gazdasági jelentőségével tisztában vannak. A selejtezés időpont ját az illetékes levéltárnak be kell jelenteni, a Belügy-, Külügy- és Honvédelmi Minisztérium és az alájuk tartozó szervek iratanyagának selejtezésére illetékes levéltárat o miniszterek a művelődésügyi miniszterrel egyetértésben jelölik ki. A selejtezésről két példányban kell jegyzőkönyvet felvenni, s azt az illetékes levéltár szakértője és a selejtezési felelős Írja alá. A selejtezési jegyzékben fel kell tüntetni a kiselejtezett iratok évszámát, a selejtezés idejét, n selejtező nevét és a kiselejtezett iratok mennyiségét. A jegyzőkönyv egy~egy példányát az illetékes levéltár, illetőleg az iratképző szerv őrzi. A titkos kezelésű iratoknál a levéltár - amely bármely kiselejtezett irat visszatartását megkövetelheti csak a kiselejtezett iratokat vizsgálja fölül, A selejtezés továbbra is igen nagy körültekintést igénylő munk|a, s csak igen kis százaiékba^lehct globálisan végrehajtani. Valójában csak az iratoknak darabról darabra való átnézésével lehet elvégezni, hiszen a megtartandó iratokban is lehetnek olyan többletpéldányok, vétivek, téstivovények, amelyek kisclojtozhetők, viszont a kiselejtezhető iratokban is lehetnek személyi okmány-mellékletek, araclyck megtartandók. A selejtezéshez tartozik annak az elv-