Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT

Segédletek

- 1C4 ­nem lehet, azonban lehetséges, hogy egy bizonyos tárgyi rendszerben elfoglalt helye következtében tárgyi egység, A r epertór iu m ugy is tekinthető, mint a konspoktus és a raktári jegyzék egybevonása, de ezt helyesebb, ha átte­kintő raktári jegyzéknek nevezzük. A repertórium a levél­tári anyag tárgyára is kiterjed, de a tárgyi méghatarozás nem lehet sem tul általános, sem pedig egyedi. A j eg yzék az egyes iratok cimét és jelzetét tartal­mazza, főfeladata a biztonságos őrzés szolgálata. Az egyes iratokon olvasható cimet és a jelzetet a jegyzékben nem szabad megváltoztatni. S peciá lis Jeg yz ék a, konkordanoia jegy.zék JL _ amelyet akkor készítünk, ha valamely iratot vagy iratcsoportot e­redeti vagy korábbi, az irodalomból közismert levéltári rendjéből egy másik rendbe áthelyezünk. Az iratjegyzék meghatározott célból, alkalomszerűen kiválogatott, s időlegesen összekapcsolt legkisebb tárgyi egységeknek vagy egyedi iratoknak jelzeteit tartalmazza, például kölcsönzéseknek, de ezek alapján a kutató szolgá­latnál rendszeresített kérő- és kisérőlapok is iratjegy­zéknek minősíthetők, A la jstrom szintén az egyes iratokat veszi számba, a tájékoztatást hivatott szolgálni, s ezért tartalmaznia kell az irattani jellegre és az irat tárgyára vonatkozó adatokat is. A mutató a levéltári anyagra épül, s nem azonos az iktatókönyvekhez vagy lajstromokhoz készitett indexekkel, A levéltári mutató adatai azonosak a lajstrom adataival, különbözőségük rendszertikben van. Ugyanis többnyire több

Next

/
Thumbnails
Contents