Bakács István: Bevezetés a levéltári munka alapelveibe (Budapest, 1971) 143 p. KÉZIRAT
Segédletek
- 1^3 A levélofrárj^mertetés analitikus segédlet, s igy a tarol ód ásót a snrozatoki/j ^'le'i^fco k«OJ- i*>íííer+ o4 'ni C! ' ^ terjedelmet nemcsak folyóméterben, hanem a raktári egységek számában is megadja. Egyébként a levéltárismertetésnek az útmutatóval azonos tájékoztatást kell nyújtania. Az alaplel tár állagszintü segédlet, amelyben a tájékoztató jelleg az őrzés szolgálata mögé szorul, Igy a tárgyra vonatkozó adatai kevésbé lényegesek. A terjedelmet éppen ezért a raktári egységek jellege szerint /csomó, doboz, kötet stb./ is fel kell tüntetnie, a tagolódást pedig a sorozatokig lemenőén. Az iratanyag rendszeréről, rendezettségéről, selejtezettségéről, segédlettel való ellátottságáról, kutathatóságáról, közzétettségéről és az állaggal kapcsolatos irodalomról is felvilág re itást kell adnia. Isme rte tő le ltár a levéltárismertetéstől abban különbözik, hogy mig ez egyetlen állagról készül, az ismertető leltár valamely levéltári intézményről vagy legalább azon belül valamely levéltár valamennyi állagáról. Ha szükreszabottan is, de ugyanazokat az adatokat kell tartalmaznia, mint a levéltárismertetésnek. R aktá ri je gyzé k, amelyet cscmójegyzéknek is neveznek, a levéltárban levő minden egyes raktári egység jellegéről /csomó, kötet, doboz stb./, s a benne levő iratok elméről vagy cimeiről és azok levéltári jelzetéről tájékoztat. Az olyan raktári jegyzéket, amely a raktárban való elhelyezésre is utal, helyrajzi /topográfiai/ jegyzéknek nevezzük. A konspektus a ftndokban, illetve állagokban levő legkisebb tárgyi egységek levéltári cimét vagy jelzeteit tartalmazza, s adott esetben a tétellajstrommal azonosítható. Meg kell jegyezni, hogy tárgyiegység általában egyedi tárgy
