Archívumi Közlemények. [1] 1988. 42 p.

Siskóné Vékony Zsuzsa: Állami eredetű iratok - Szűcs László: Külföldről származó iratmásolatok

Foreign Officénak a Public Record Office­ban őrzött anyagából származnak. A munkás­párti anyag főleg az 1919—1920. évi ellenfor­radalmi terror rémtetteinek kivizsgálására Magyarországra küldött szakszervezeti és munkáspárti delegáció által összegyűjtött anyagokat, jelentéseiket, a magyar szociál­demokrata párt és az emigráció leveleit, me­morandumait, az angol párt által a magyar viszonyokról beszerzett információkat tartal­mazza. A külügyminisztériumi iratmásolatok főleg a felszabadulás utáni magyar politikai élet figyelemmel kísérésével kapcsolatos kö­veti jelentésekről, információs anyagokról készültek. Külön egységet képeznek a német külügyi hivatal Angliába került iratainak az 1944—1945. évi magyarországi eseményekre vonatkozó részeiről készült filmek. A Német Szövetségi Köztársaság levéltá­rai közül szinte kizárólag a Friedrich Ebért Stiftung archívumából (Archív der Sozialen Demokratie) kaptunk iratmásolatokat. Közü­lük a német emigráció (SOPADE) irattárából származó darabok a magyar szociáldemokra­ta emigrációról és a nemzetközi antifasiszta mozgalomról adnak képet, az egyes személyi hagytékokból származó dokumentumok má­solatai pedig Politzer Zsigmond, Alpári Gyu­la, Buchinger Manó és mások mozgalmi kap­csolatait világítják meg. Franciaországból az Archives Nationalesban és az Archives de Préfecture de Policeban végzett kutatások eredményeként szereztünk be másolatokat. Ezek elsősorban a francia hatóságoknak a két világháború közötti ma­gyar emigráció, a körükben kibontakozó kom­munista mozgalom megfigyelésével kapcsola­tos anyagról, valamint a francia ellenállás ma­gyar résztvevőivel kapcsolatos iratokról ké­szültek. Olaszországból ajándékozás útján jutottak hozzánk egyes iratmásolatok. Így az Olasz Állami Levéltárból, a Morgari család iratai közül a Tanácsköztársasággal és a közvetle­nül azt követő időszak magyarországi esemé­nyeivel kapcsolatos iratok kópiái, valamint az olasz külügyminisztérium irataiból a Ta­nácsköztársasággal kapcsolatos fontos diplo­máciai feljegyzésekről és a két ország 1932— 1936. évi viszonyát megvilágító iratokról ké­szült másolatok. Hollandiában, az International Instituut voor Sociale Geschiedenis (Nemzetközi Társada­lomtörténeti Intézet) a nemzetközi munkás­mozgalom történetére vonatkozó dokumentu­mok egyik legfontosabb őrzőhelye, s itt ta­lálható a magyar mozgalom szempontjából is rendkívül fontos több irategyüttes. Mégis csak nagyon kevés másolatot sikerült besze­reznünk ebből az archívumból. Így a Marx­hagyatékból Türr István, Kertbeny; Kari Kautsky hagyatékából Frankéi Leó és Szabó Ervin; Eduárd Bernstein hagyatékából Gara­mi Ernő és mások leveleinek másolatait. Svédországban elsősorban az Arbetarrö­relsens Arkiv-ban (munkásmozgalmi levéltár­ban) és kisebb részben a Riksarkivet-ban (bi­rodalmi levéltárban) folytattunk feltáró munkát. Ennek eredményeként alakult ki a gyűjtemény, amely elsősorban Hjalmar Bran­ting és Gustav Möller irathagyatékából szár­mazó magyar vonatkozású, főleg Böhm Vil­mos, Buchinger Manó, Garami Ernő, Kunfi Zsigmond levelezését tartalmazza, de képet ad az első világháború alatti szociáldemokrata béketörekvésekről is. A svéd birodalmi levél­tárból származó másolatok az első világhábo­rút követő időszak magyar munkásmozgal­mának helyzetét világítják meg. Dániában az Arbeiderbevaegelsens Bibliotek og Arkiv (munkásmozgalmi könyvtár és le­véltár) őrzi a munkásmozgalom legfontosabb dokumentumait — innen származnak a be­gyűjtött iratmásolatok is. Ezek a két világ­háború közötti pártmozgalmi kapcsolatokra (Buchinger, Büchner József, Farkas István, a Vági-párt levelei, a párt tájékoztatói), az 1948 utáni szociáldemokrata emigráció szer­vezkedésére, főleg azonban a századforduló­tól a húszas évekig a nemzetközi szakszerve­zeti mozgalom, s benne a magyar szakszer­vezeti mozgalom történetére vonatkoznak. Norvégiából mindössze egyetlen, a Tanács­köztársaság megdöntésének okaival foglalko­zó kézirat másolatával rendelkezünk. A tengerentúli országok közül csupán az Amerikai Egyesült Államok gyűjteményeiből állnak rendelkezésünkre iratmásolatok. Így a Hoover Institution, a Columbia University Rare Book and Manuscript Library, Butler Library és a National Archives-ből kaptunk másolatokat. Tárgyukat tekintve ezek a Ta­nácsköztársaság történetével, Jászi Oszkárral és Károlyi Mihállyal, az 1948—49. évi ame­rikai—magyar viszonnyal, kisebb részben az orosz munkásmozgalommal kapcsolatosak. * * * A másolatok többségéhez részletes jegyzé­kek készültek, ezek alapján kutathatók. Meg kell azonban említeni, hogy a gyűjtésben részt vevő történészek nem egy esetben fenn­tartották maguknak a jogot az első feldol­gozásra, vagy publikálásra. Az ilyen igények­nek az archívum minden esetben helyt adott — így ez a szélesebb körű kutatást eseten­ként és időlegesen korlátozza. A feltáró és másolatgyűjtő munka a külön­böző országokban természetesen nem egyfor­mán haladt előre az elmúlt évtizedekben — és egyetlen országban sem fejeződött be tel­jesen. E munkát ezért a jövőben is egyik fontos feladatunknak tekintjük.

Next

/
Thumbnails
Contents