Archívumi Közlemények. [1] 1988. 42 p.

Erdős Endréné: Visszaemlékezéseink - Baráth Magdolna: Röpiratgyűjtemény

történetre vonatkozó — anyagokat adják át a Magyar Munkásmozgalmi Intézetnek. A felhívásra beérkezett anyagokban fellelhető röpiratok, amelyek a legális és illegális munkásmozgalom szinte teljes időszakát felölelik, képezték gyűjteményünk alapját. A személyi irathagyatékokból a röpiratok azóta is átkerülnek a röpiratgyűjteménybe, ha nem kapcsolódnak szervesen a fondképző tevékenységéhez. Az eredeti elképzelés szerint a gyűjtemény felső időhatára az 1948-as év lett volna — szisztematikus gyűjtés eddig az időszakig történt —, de esetlegesen az archívumba kerültek röplapok az 1948. évet követő esztendőkből is. Magánszemélyektől még most is érkezik egy-egy röpirat. A Tanácsköztársaság fennállása idején kiadott röplapokat részben a munkásmozgalomban résztvevők ellen indított perek anyagából, nagyobb részt a Tanácsköztársaság Adatait Gyűjtő Országos Bizottság gyűjteményéből emeltük ki. Az illegális kommunista és ifjúsági mozgalom, a Vörös Segély által megjelentetett röpiratok jelentős része mint lefoglalt bűnjel maradt meg. Az MSZDP, illetve az SZDP felszabadulás előtti röplapjainak többsége Révész Mihály gyűjtése eredményeként és a párt iratanyagában maradt fenn. A szakszervezetek kiadásában megjelent röpiratok a fondképző szerv anyagából származnak. A Horthy-korszakban legálisan működött egyéb munkásszervezetek (MSZMP, Szakszervezeti Ellenzék, sport- és kultúregyesületek), az ellenállási és partizánmozgalom röplapjai szinte kizárólag magánszemélyektől származnak. A felszabadulás után a kommunista párt megbízásából Gerő György — aki több plakáton és MKP-röplapon felelős kiadóként is szerepel — gyűjtötte a munkásmozgalmi vonatkozású dokumentumokat, a gyűjteményét Intézetünk megalakulása után átadta. Ezután az 1945—1948 közötti időszak (koalíciós és más pártok, ifjúsági, szakszervezeti, szövetkezeti és nőmozgalom, tömegszervezetek) röplapjait az archívum már szisztematikusan, hivatalból gyűjtötte. A röpiratgyűjteményt rendszerezésekor négy időszakra tagoltuk, s ezen belül kiadók és kronológia szerint tovább bontottuk az anyagot. Az első egységben a munkásmozgalom kezdetétől a Tanácsköztársaság kikiáltásáig kiadott röplapokat helyeztük el. Ezek a különböző munkásszervezetek megalakulásáról adnak hírt, s a mozgalmat foglalkoztató szervezeti és politikai kérdéseket tárgyalnak. Párt-, szakszervezeti és az egyéb munkásszervezetek rendezvényeire, sajtóelőfizetésre mozgósítanak, de megtalálhatók közöttük tagtoborzó röplapok, felhívások május elseje megünneplésére, az általános és titkos választójog kivívásáért folytatott küzdelemre, munkabeszüntetésre, a sztrájkolok támogatására, nyilvános gyűlésekre, tüntetésekre. Helyet kapott a gyűjtemény e csoportjában néhány, a szociáldemokrata párt nemzetiségi szekcióihoz szóló idegen nyelvű röplap is. Megemlítjük, hogy haladó pártok, egyesületek, valamint paraszt- és ifjúsági szervezetek által kiadott röpiratok is találhatók e gyűjteményben. Ide tartoznak a háborúellenes és az 1918-as polgári demokratikus forradalom idején kiadott röpiratok. Végül megtalálhatók az 1918 novemberében megalakult Kommunisták Magyarországi Pártja röpiratai is. A második egység a Tanácsköztársaság idején kiadott röpiratokat foglalja magába. A gyűjteménynek ez a része a legteljesebb. Röpiratokat adtak ki a központi és helyi államhatalmi (Forradalmi Kormányzótanács, népbiztosságok, direktóriumok) és népi szervek (munkás-, földműves- és katonatanácsok), továbbá a Magyarországi Szocialista Párt és a Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége. Ezekből áttekintést kaphatunk a Tanácsköztársaság történetéről — a szocialista tulajdonviszonyok megteremtését célzó rendelkezésektől kezdve egészen a néphatalom védelme érdekében hozott intézkedésekig. A legnagyobb és összetételére nézve a legváltozatosabb a gyűjtemény harmadik csoportja, amely a két munkáspárt, a szakszervezetek, továbbá a legális és illegális mozgalom valamennyi szervezete által a Tanácsköztársaság leverésétől a felszabadulásig terjedő időszakban kiadott röpiratokat tartalmazza. A röpiratokon keresztül az egész ellenforradalmi rendszerben nyomon követhetjük a kommunisták (KMP, Békepárt) stratégiájának és taktikájának, a kommunista és a szociáldemokrata párt viszonyának változását. A Kommunista Ifjúmunkások Magyarországi Szövetsége 1928—44 között adott ki röplapokat. Ezek a fiatalok szinte minden rétegéhez szólnak, a kommunista párt politikáját fogalmazzák meg az ifjúság számára, követeléseiknek adnak hangot. Mind a kommunista párt, mind a KIMSZ esetében a központi bizottságokon kívül a helyi szervezetek is adtak ki röpiratokat. A Vörös Segély 1930—37 között jelentette meg röplapjait, amelyekben a politikai be-