Archívumi Közlemények. [1] 1988. 42 p.

Zalai Katalin: Az 1945 előtt működött szakszervezetek iratai

Megjegyezzük, hogy a századforduló után létrejött országos szövetségek első alapszabá­lyai nem minden esetben maradtak fenn a szervezetek iratai között. Így pl. nincsenek a birtokunkban az építőmunkások szakszerve­zete 1902-es és a textilmunkások 1905-ös alapszabályai sem. A vasasszakszervezet 1903­as szövetségi alapszabályaihoz is csak könyv­tárunkban lehet hozzáférni. A szakszervezetek életét, tevékenységét kü­lönféle belső szabályzatok (ügykezelési, segé­lyezési, fegyelmi, szolgálati, munkaközvetí­tési) határozták meg. A legtöbb szabályzat a vasasszakszervezet anyagában maradt fenn: szolgálati és fegyelmi szabályzatok (1907, 1911, 1924, 1940) segélyezési és ügykezelési szabályzatok (1908, 1914, 1920, 1928, 1940, 1943) munkaközvetítési szabályzatok (1911, 1914). A Famunkások és a Könyvkötők fond­jaiban munkanélküli segély, a bányászok, a szabómunkások és az élelmezési munkások anyagában ügykezelési szabályzatok is talál­hatók. Az építőmunkások iratai között több 1906—1935 között keletkezett szolgálati sza­bályzat és egy — 1925-ből származó — mun­kaközvetítési szabályzat is fennmaradt. Ezeknél az iratoknál kevésbé objektívek, ezért alapos forráskritikával kezelendők a kü­lönféle gazdasági, pénzügyi elszámolások, ki­mutatások, statisztikák. Érdekes színfoltjai az anyagnak azok a rö­videbb-hosszabb lélegzetű egykorú feldolgo­zások, visszaemlékezések, melyek a szakszer­vezetek, helyi csoportjaik vagy egy-egy szak­ma történetét vázolják fel. Ezek általában a szervezetek megbízásából, esetenként a mozgalom egykori résztvevőinek magánszor­galmából születtek. Pl. A magyar építészet története; A magyar építőmunkás-mozgalom története 1876—1927; A festőmunkások moz­galmainak története; Az ácsmunkások szer­vezkedéseinek története; A debreceni és hód­mezővásárhelyi építőmunkás-mozgalom tör­ténete; Heckmann István, Poór Á. János és Czikora János visszaemlékezései a korai bőr­munkásmozgalomra; Az Élelmezési Munká­sok Országos Szövetsége 25 éves mozgalmá­nak története (1905—1930); A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetségének 50 éves története 1928-ig. Az utóbbi években kerültek az érdeklődés homlokterébe az ún. szabadszervezeti iratok. A szabadszervezetek jóváhagyott alapszabá­lyokkal nem rendelkező féllegális, s a ható­ságok által tolerált szervezetek voltak. 1914 előtt a magyarországi szakszervezeti mozga­lom lényegét jelentették, feladatuk a gazda­sági mozgalmak vezetése és a sztrájkhoz szük­séges pénz előteremtése volt. Az MSZDP alapszervezeteinek szerepét is betöltötték. Szabadszervezeti iratokat elsősorban a na­gyobb szakszervezetek — vasas, MÉMOSZ, nyomdász — fondjai tartalmaznak .Pl. sza­badszervezeti szabályzatokat, országos érte­kezletek jegyzőkönyveit, a szabadszervezeti titkárok levelezéseit a bizalmi férfiakkal és a szervező bizottságokkal. A vasasszakszervezet iratai között fennma­radtak a gyári bizalmi férfiak és a szervező bizottsági titkárok bejeletései nyomán veze­tett eseménynaplók és ügyeletes könyvek, a gyári értekezletek helyéről, idejéről (1915— 1918), a vidéki bérmozgalmakról (1918—1925), gyári felvételekről, elbocsátásokról, bérhar­cokról és azok eredményeiről (1921—1922, 1931). Értékes források a gyár- és műhely­tulajdonosokkal folytatott levelezések és a ve­lük kötött megállapodások (munka- és bér­szabályzatok, kollektív szerződések). Szakszervezeti fondjaink kutatását azok sem mellőzhetik, akik a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeinek életével és te­vékenységével foglalkoznak. Adatokat talál­hatnak pl. az Építőmunkások Szakszervezete fondjában Vági Istvánról, Palotás Imréről, Garbai Sándorról, Szakasits Árpádról. Több fondunk tartalmaz névjegyzéket személyi ada­tokkal, esetenként fényképekkel kiegészítve az 1944—1945-ben mártírhalált halt szak­szervezeti tagokról. A személyekre való kuta­tást a minden rendezett fondhoz készülő sze­mélynévmutató fogja igazán megkönnyíteni. A bőrös, a kalapos, a szabómunkások és a vasasszakszervezet iratanyagainak jelentős ré­széről már használható személynévmutató ké­szült. Fondjaink bőségesen tartalmaznak doku­mentumokat a vidéki szakszervezeti mozga­lomról. Néhány fondban fennmaradtak a vi­déki helyi csoportok jegyzőkönyvei, eseten­ként levelezései és más iratai is. Pl. a MÉ­MOSZ-anyagban a győri, a szegedi, a debre­ceni és a hódmezővásárhelyi csoportok jegy­zőkönyvei; a bőrös szakszervezet fondjában a szegedi és a veszprémi helyi csoportok jegy­zőkönyvei. A vidéki mozgalomra vonatkozóan megbízható források a központi kiküldöttek vidéki útjairól készített jelentések. Egyedül­álló a Nyomdász Szakszervezet anyagában fennmaradt — 1926—1942 között keletkezett — jelentéssorozat. A vidéki szakszervezeti mozgalom alakulására a vezető testületi jegy­zőkönyvek is tartalmaznak adatokat. Ezek ku­tatását a rendezett fondokhoz (pl. a bőrös, a vasas-, a kalapos, a szabómunkások iratanya­gaihoz)készült, illetve a tervezett helységnév­mutatók könnyítik meg. Fondjaink rendezettsége és segédleteink minősége eltérő, de a kutatás alapvető fel­tételeit minden szakszervezeti fondhoz bizto­sítottuk. Többségüket az 50-es évek elején —

Next

/
Thumbnails
Contents