Archívumi Közlemények. [1] 1988. 42 p.

Zalai Katalin: Az 1945 előtt működött szakszervezetek iratai

Megjegyezzük, hogy a századforduló után létrejött országos szövetségek első alapszabályai nem minden esetben maradtak fenn a szervezetek iratai között. Így pl. nincsenek a birtokunkban az építőmunkások szakszervezete 1902-es és a textilmunkások 1905-ös alapszabályai sem. A vasasszakszervezet 1903as szövetségi alapszabályaihoz is csak könyvtárunkban lehet hozzáférni. A szakszervezetek életét, tevékenységét különféle belső szabályzatok (ügykezelési, segélyezési, fegyelmi, szolgálati, munkaközvetítési) határozták meg. A legtöbb szabályzat a vasasszakszervezet anyagában maradt fenn: szolgálati és fegyelmi szabályzatok (1907, 1911, 1924, 1940) segélyezési és ügykezelési szabályzatok (1908, 1914, 1920, 1928, 1940, 1943) munkaközvetítési szabályzatok (1911, 1914). A Famunkások és a Könyvkötők fondjaiban munkanélküli segély, a bányászok, a szabómunkások és az élelmezési munkások anyagában ügykezelési szabályzatok is találhatók. Az építőmunkások iratai között több 1906—1935 között keletkezett szolgálati szabályzat és egy — 1925-ből származó — munkaközvetítési szabályzat is fennmaradt. Ezeknél az iratoknál kevésbé objektívek, ezért alapos forráskritikával kezelendők a különféle gazdasági, pénzügyi elszámolások, kimutatások, statisztikák. Érdekes színfoltjai az anyagnak azok a rövidebb-hosszabb lélegzetű egykorú feldolgozások, visszaemlékezések, melyek a szakszervezetek, helyi csoportjaik vagy egy-egy szakma történetét vázolják fel. Ezek általában a szervezetek megbízásából, esetenként a mozgalom egykori résztvevőinek magánszorgalmából születtek. Pl. A magyar építészet története; A magyar építőmunkás-mozgalom története 1876—1927; A festőmunkások mozgalmainak története; Az ácsmunkások szervezkedéseinek története; A debreceni és hódmezővásárhelyi építőmunkás-mozgalom története; Heckmann István, Poór Á. János és Czikora János visszaemlékezései a korai bőrmunkásmozgalomra; Az Élelmezési Munkások Országos Szövetsége 25 éves mozgalmának története (1905—1930); A Magyarországi Bőripari Munkások Szövetségének 50 éves története 1928-ig. Az utóbbi években kerültek az érdeklődés homlokterébe az ún. szabadszervezeti iratok. A szabadszervezetek jóváhagyott alapszabályokkal nem rendelkező féllegális, s a hatóságok által tolerált szervezetek voltak. 1914 előtt a magyarországi szakszervezeti mozgalom lényegét jelentették, feladatuk a gazdasági mozgalmak vezetése és a sztrájkhoz szükséges pénz előteremtése volt. Az MSZDP alapszervezeteinek szerepét is betöltötték. Szabadszervezeti iratokat elsősorban a nagyobb szakszervezetek — vasas, MÉMOSZ, nyomdász — fondjai tartalmaznak .Pl. szabadszervezeti szabályzatokat, országos értekezletek jegyzőkönyveit, a szabadszervezeti titkárok levelezéseit a bizalmi férfiakkal és a szervező bizottságokkal. A vasasszakszervezet iratai között fennmaradtak a gyári bizalmi férfiak és a szervező bizottsági titkárok bejeletései nyomán vezetett eseménynaplók és ügyeletes könyvek, a gyári értekezletek helyéről, idejéről (1915— 1918), a vidéki bérmozgalmakról (1918—1925), gyári felvételekről, elbocsátásokról, bérharcokról és azok eredményeiről (1921—1922, 1931). Értékes források a gyár- és műhelytulajdonosokkal folytatott levelezések és a velük kötött megállapodások (munka- és bérszabályzatok, kollektív szerződések). Szakszervezeti fondjaink kutatását azok sem mellőzhetik, akik a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyiségeinek életével és tevékenységével foglalkoznak. Adatokat találhatnak pl. az Építőmunkások Szakszervezete fondjában Vági Istvánról, Palotás Imréről, Garbai Sándorról, Szakasits Árpádról. Több fondunk tartalmaz névjegyzéket személyi adatokkal, esetenként fényképekkel kiegészítve az 1944—1945-ben mártírhalált halt szakszervezeti tagokról. A személyekre való kutatást a minden rendezett fondhoz készülő személynévmutató fogja igazán megkönnyíteni. A bőrös, a kalapos, a szabómunkások és a vasasszakszervezet iratanyagainak jelentős részéről már használható személynévmutató készült. Fondjaink bőségesen tartalmaznak dokumentumokat a vidéki szakszervezeti mozgalomról. Néhány fondban fennmaradtak a vidéki helyi csoportok jegyzőkönyvei, esetenként levelezései és más iratai is. Pl. a MÉMOSZ-anyagban a győri, a szegedi, a debreceni és a hódmezővásárhelyi csoportok jegyzőkönyvei; a bőrös szakszervezet fondjában a szegedi és a veszprémi helyi csoportok jegyzőkönyvei. A vidéki mozgalomra vonatkozóan megbízható források a központi kiküldöttek vidéki útjairól készített jelentések. Egyedülálló a Nyomdász Szakszervezet anyagában fennmaradt — 1926—1942 között keletkezett — jelentéssorozat. A vidéki szakszervezeti mozgalom alakulására a vezető testületi jegyzőkönyvek is tartalmaznak adatokat. Ezek kutatását a rendezett fondokhoz (pl. a bőrös, a vasas-, a kalapos, a szabómunkások iratanyagaihoz)készült, illetve a tervezett helységnévmutatók könnyítik meg. Fondjaink rendezettsége és segédleteink minősége eltérő, de a kutatás alapvető feltételeit minden szakszervezeti fondhoz biztosítottuk. Többségüket az 50-es évek elején —