Archívumi Közlemények. [1] 1988. 42 p.

Fehérné Bozsics Mária: Az ifjúsági szervezetek iratai

közvetlenül archívumba kerülésük után — ideiglenesen évenként, azon belül tematikusán, illetve irattípusonként rendeztük. Az anyagokhoz ma is jól használható jegyzékek készültek. A szakszervezeti mozgalom története és a levéltári anyagaik iránti fokozódó érdeklődés vetette fel a 70-es évek elején a fondok végleges rendezésének szükségességét. Azóta 10 fondót (a vasas, a nyomdász, a bőrös, az élelmezési munkások, a kalaposok, a szabók a textilesek, a vegyészek, a bányászok, a famunkások) rendeztünk, fejlődési sajátosságaik és szervezeti felépítésük figyelembe vételével. Tevékenységük széles körét az őrzési egységek tematikus, illetve irattípusonkénti kialakításával és sorrendjével próbáltuk érzékeltetni. A rendezett anyagokhoz ő.e. leltárak és fondtörténeti tájékoztatók készültek. A fentiekben röviden — a teljesség igénye nélkül — igyekeztünk képet adni szakszervezeti fondjaink tartalmáról, a legfontosabb irattípusokról és az iratokon végzett levéltári munkáról. Végezetül meg kívánjuk jegyezni, hogy bár ezek az iratok a szakszervezetek történetének elsődleges forrásai, nem elegendők a mozgalom általános fejlődésének, sőt még egyes szakszervezetek történetének a megírásához sem. Ebből a tényből kiindulva törekszünk fondjaink kiegészítésére. Gyűjtőmunkánk három irányú. Átvesszük a szakszervezetek irattáraiban esetenként még fellelhető 1945 előtkeletkezett anyagokat. Megállapodtunk a SZOT Levéltárával az egymás gyűjtőkörébe tartozó iratok kölcsönös átadásáról. Á gyakorlat azt mutatja, hogy sok értékes iratanyag lappang még magánszemélyeknél, a mozgalmak egykori résztvevőinél vagy hozzátartozóiknál. Ezek összegyűjtése is a mi feladatunk. A szakszervezeti mozgalom növekvő fontossága és megújuló szerepe időszerűvé tette a szakszervezeti mozgalom évtizedes tapasztalatainak közzétételét. Ezért vállalkozott archívumunk és a SZOT Levéltára a mozgalom legfontosabb dokumentumainak kiadására. A „Dokumentumok a magyarországi szakszervezeti mozgalom történetéből" c. sorozatból már három kötet jelent meg. FEHÉRNÉ BOZSICS MÁRIA: AZ IFJÚSÁGI SZERVEZETEK FONDJAI Az 1944 és 1948 között megalakult ifjúsági szervezetek iratait egy gyűjteményes fOndban őrizzük. A Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) a kommunista pártszervezetekben létrejött ifjúsági csoportok kezdeményezésére 1944 decemberében Debrecenben, illetve 1945 január végén Budapesten alakult meg. A koalíciós pártok saját ifjúsági szervezetek létrehozására, illetve fenntartására törekedtek, mivel a MADISZ-t a Magyar Kommunista Párt (MKP) szervezetének tekintették. A Szociáldemokrata Párt vezetősége 1945. február 15-én határozatot hozott, hogy Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM) elnevezéssel újjáalakítja ifjúsági szervezetét. A Független Ifjúság (FISZ) a Független Kisgazda-Földmunkás és Polgári Párt 1945 márciusától működő ifjúsági tagozatából alakult. A két munkáspárt támogatásával a felszabadulás előtti hagyományokkal rendelkező Gyermekbarátok Országos Egyesülete (GYOE) keretein belül már 1945-ben megkezdődött a gyermekmozgalom szervezése. Az MKP KV Ifjúsági Titkársága 1945 októberében határozatot hozott az Úttörőmozgalom megalakítására. A demokráciaellenes tevékenységet folytató Magyar Cserkészszövetséget 1946 júliusában feloszlatták. Jogutódjaként létrejött a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége (Cserkészszövetség). Az érdekképviseleti céllal létrejött ifjúsági szervezetek között elsőként a munkásifjúság hagyományos szakszervezeti szervezkedésére építve a Szakszervezeti Tanács 1945 februárjában létrehozta a Szakszervezeti Ifjúsági Titkárságot (SZIT), amely 1946 március elején tartott kongresszusán felvette a Szakszervezeti Ifjúmunkás és Tanoncmozgalom nevet. A MADISZ által kezdeményezett balatonleilei konferencián a Győrffy István Kollégium határozati javaslata alapján 1945 augusztusában megszületett az Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Ideiglenes Központi Bizottsága (IKIB) vezetésével a Magyar Egyetemi és Főiskolai Egyesületek Szövetsége (MEFESZ). A tanoncok helyzetének javítására 1946 őszétől társadalmi mozgalom bontakozott ki, a Tanonc- és Ifjúmunkásotthon Építő Mozgalom (TIÉM). A létrejött tanoncotthonok összefogására 1947. március 21-én megalakult