Archívumi Közlemények. [1] 1988. 42 p.

Imre Mátyásné: A felszabadulás előtt működött munkáspártok iratai (1890—1944)

9. Főváros-környéki Végrehajtó Bizottság. 1936 februárjában hozták létre a környéki pártszervezetek összefogására. Hatáskörébe 5 peremvárosi és 28 községi (ez utóbbiak száma többször is változott) pártszervezet tartozott. Tevékenységéből kevés irat maradt, így például levelek, feljegyzések, névsorok az 1937. április környéki pártértekezletről; Linhardt Antal (VB-titkár, Pest megyei törvényhatósági bizottsági tag) 1939. 1941-ben kelt beadványai a főispánhoz és a közgyűléshez; mozgalmi jelentés az 1942. november—1944. március közötti időszakról; a peremvárosi és községi pártszervezetek dokumentumai főleg az 1939es országgyűlési, az 1938. 1940. évi törvényhatósági választásokkal, az ifjúsági mozgalommal, a helyi hatóságok zaklatásaival, a nyilasok befolyásának alakulásával kapcsolatosak, de adatok találhatók a pártszervezetekben működött baloldaliak és a kommunisták tevékenységéről is. 10. Jogvédő Iroda. 1919 augusztusában, a párt újjáalakuló kongresszusán hozták létre a politikai üldözöttek védelmére. 1920 májusában az Irodát megszüntették, majd 1922 júliusában ismét felállították a tagok jogsegélyezése és jogi tanácsadása céljából. E feladattal 1927 októberéig működött. Hébelt Edén keresztül mindvégig kapcsolata volt a KMP-vel, illetve a Vörös Segéllyel. Az Irodával egy időben — pártalkalmazottként — pártügyész is tevékenykedett 1944-ig, aki peres ügyekben képviselte a pártot, a Népszavát és a pártvállalatokat. Az Iroda és az ügyész tevékenysége a gyakorlatban összemosódott, ezért a rendkívül hiányosan fennmaradt anyagukat együtt tartottuk. A 12 őrzési egységnyi irat többsége a fehérterrorral kapcsolatos. Például a terrorral kapcsolatban felvett jegyzőkönyvek, nyilvántartó könyv azokról a személyekről, akikért a párt politikai felelősséget vállalt, Fényes László adatgyűjtése a fehérterrorról. Található egy kimutatás is olyan könyvekről, sajtótermékekről, amelyeknek terjesztését a cenzúra nem engedélyezte. Az iratok másik csoportja a pártszervezetek hatósági zaklatásaival kapcsolatosak. E dokumentumok szerint 1931—1934 között 174 szervezet ügyében hoztak sérelmes véghatározatot, illetve ítéletet a közigazgatási hatóságok. 11. Gazdasági Hivatal. 1918-tól 1944-ig működött, ezt megelőzően a pártnak csak pénztárosa volt. A pénztáros, illetve a hivatal vezetője tanácskozási joggal bírt a választott szervekben. Az anyag évköre: 1907—1943. Számviteli, vagyonjogi, munkaügyi, pártértékek, — tagdíjak elszámolásával, pártvállalatok (Népszava Kiadó, Népszava Könyvkereskedés) ügyeivel kapcsloatos iratokat tartalmaz, közöttük a Munkásotthon Szövetkezetekre vonatkozókat is (Angyalföld, Csepel, Ferencváros, Kispest, Óbuda). 12. Helyi szervezetek. Tevékenységükről közvetve kaphatunk képet más csoportokból, mindenekelőtt a Titkárság vidéki levelezéséből. Itt mindössze a hódmezővásárhelyi (1912 —1919), az angyalföldi (1922—1935), a mezőkövesdi (1939—1943), a debreceni (1934—1935) pártszervezeteknek találhatók szórványos iratai. 13. Előadások, kéziratok gyűjteménye. Az Oktatási Bizottság tevékenysége nem volt rekonstruálható, ezért a tananyagokból, előadásokból, sillabuszokból, kéziratokból formális csoportot alakítottunk ki. A kéziratokat tematikusán csoportosítottuk. Ilyenek: Marx— Engels művek fordításai, ezekhez írt előszavak; ideológia, filozófia, történelem (hazai és nemzetközi), politikai gazdaságtan, községpolitika; pártélet, program, szervezeti felépítés; retorika; irodalom, művészettörténet; jog kérdései. Külön őrzési egységeket alakítottunk ki a tananyagokból, az agitációs és pártnapi sillabuszokból. A csoport 172 őrzési egységből áll. A szerzők között találhatók például Bresztovszky Ede, Gárdos Mariska, Jászai Samu, Jordáky Lajos, Jusztus Pál, Mónus Illés, Révész Mihály, Szálai Sándor. Az iratok jelentős részénél a keletkezés dátumát nem sikerült megállapítani. 14. Újságok, folyóiratok, kőnyomatosok. E csoportban mindössze a Narodna Rec (1904— 1907), az Ifjúmunkás (1913—1919), a Munkás Híradó (1917—1918), a Szocializmus (1923— 1933), az Anyaggyűjtemény (1925) szerkesztőségének maradtak fenn — amint az évkorok is jelzik — hiányosan iratai, éspedig: kéziratok, „tükrök", utalványok, levelezés. A Népszava 2 iratfolyóméter, 153 őrzési egységnyi anyaga esetleges, alig tükrözi a szerkesztőség munkáját, kapcsolatát a pártvezetéssel. Az összegyűjtött iratokat évenként rendeztük. 1896-ból mindössze néhány távirat található a német parlamenti választásokról, 1897—1903 között nincsenek irataink, 1904ből is csak egy levél a földművelők helyzetéről. Fennmaradt ugyanakkor a szerkesztőség 1907-es szolgálati szabályzata, munkatársainak és tudósítóinak névsora 1913-ból, iratok az 1917. évi stockholmi békekonferenciáról, a szerkesztőség 1933. szeptember 12-i, valamint a pártelnökség és a szerkesztőség 1933. szeptember 16-i közös értekezletének jegyzőkönyve. Több évből találhatók még levelek, amelyek a lap szerkesztésével, terjesztésével foglalkoznak, és kimutatások, idézések, levelek a sajtóperekről. Az anyag zöme azonban a szerkesztőség levelezése tudósítóival, a Népszavalevelezőkkel, olvasókkal, továbbá cikk-kéziratok és levonatok.