Archívumi Közlemények. [1] 1988. 42 p.

Imre Mátyásné: A felszabadulás előtt működött munkáspártok iratai (1890—1944)

ból közismert. Kevésbé ismert azonban irataik sorsa, amelyeknek fennmaradását nagy mér­tékben befolyásolták működési feltételeik (le­galitás, illegalitás, hatósági zaklatások mérté­ke), ügykezelési és irattározási lehetőségeik, de más tényezők is. Az SZDP központi — beleértve a Népsza­va szerkesztőségét — és a helyi szervezetek iratanyaga töredékesen, magángyűjtemények­ben, egyes tisztségviselők őrizetében marad­tak fenn. Archívumunk előtt kérdésként állt: meg­sértse-e a proveniencia elvét, vagy a gyűjte­ményekben található, az SZDP irattárába a felszabadulás után visszajuttatott iratokból a lehetőségekhez képest rekonstruálja a párt és a Népszava fondjait. Ez utóbbi mellett dön­töttünk, annál is inkább, mivel biztonsággal már nem lehetett megállapítani, hogy a gyűj­teményekben melyek a hivatali tevékenység­ből és melyek a magángyűjtésből származó iratok. Az SZDP és a Népszava fondját mindenek­előtt Révész Mihály (pártalkalmazott, az ar­chívum felelőse, 1906-tól különböző beosztá­sokban a Népszava munkatársa, egy időben a Szocializmus szerkesztője, a kongresszuso­kon gyorsíró) 1951-ben érkezett gyűjteményé­ből, ezt kiegészítve Bresztovszky Ede (a Nép­szava belső munkatársa, helyettes főszerkesz­tő), Hébelt Ede (SZDP Jogvédő Iroda vezető, védőügyvéd) gyűjteményéből, továbbá egyes volt tisztségviselőknél maradt — a felszabadu­lás után a párt irattárába elhelyezett — ira­tokból alakítottuk ki. A pártiratokat a lehetőségekhez mérten a szervezeti felépítést tükröztetve, a Népszava iratait évenként rendeztük. Az SZDP 10 iratfolyóméternyl anyagából 14 csoportot alakítottunk ki: 1. Országos Pártgyűlések (kongresszusok), pártértekezletek. 1890—1942 között 33 rendes és 9 rendkívüli pártgyűlést tartottak. Ebből 36-nak maradtak fenn hiányosan iratai, ezek főképp jelentések, határozati javaslatok, in­dítványok, előterjesztések, küldöttek névsorai, szavazólapok, az értekezletekhez küldött üd­vözletek. Mindössze 12 pártgyűlés jegyzőköny­ve van meg, ezeken kívül néhányról a szte­nogram. Nincs iratanyaga az 1893. évi, az 1894. évi, az 1896., az 1905. évi rendkívüli, az 1906. és az 1909. évi kongresszusnak. Az 1910—1937 közötti évekből 10 pártértekezlet­ről maradtak iratok: az alföldi pártszerveze­tek 1910. évi, a hadisegély felemelése tárgyá­ban tartott 1917. évi, a németajkú szociálde­mokraták 1922., 1925., 1930. évi, a nemzeti kisebbségek 1931. évi, a szociáldemokrata nők 1925., 1930., 1931., 1937. évi értekezletéről. 2. Pártvezetőség. A két kongresszus között meghatározta a párt politikáját, irányította és ellenőrizte a Népszava, a pártszervezetek, a pártvállalatok működését apparátusán, a Tit­kárságon keresztül. Működéséből mindössze két ülésének, az 1927. március 14-inek és az 1941. május 6-inak jegyzőkönyve maradt meg, valamint határozatai az 1922—1923-as évek­ből, és előterjesztések az 1940—1941-es évek­ből. 3. Parlamenti frakció. 1922—1944 között működött, öt tagú intézőbizottság vezetésével. A pártgyűléseken rendszeresen beszámolt te­vékeynségéről. Az 1922—1926 között keletke­zett iratok viszonylag teljesen fennmaradtak, belőlük megismerhetjük a frakció tevékenysé­gét, helyét és súlyát a párt életében. 103 ülésről van jegyzőkönyv, megtalálhatók továb­bá a benyújtott interpellációk, módosító ja­vaslatok törvénytervezetekhez, a frakció kör­levelei és levelezése. Az 1926 utáni évekből már csak szórványosan maradtak iratok, kö­zöttük Mónus Illés határidő naplója és a Men­telmi Bizottság jelentései az 1931—1934., 1937—1939., 1940. évekből. 4. Törvényhatósági frakció. Az 1925-ös má­jusi budapesti törvényhatósági választások után hozták létre, 1944-ig működött. Tevé­kenységét a Pártvezetőség — a Fővárosi VB egyetértésében — irányította, beszámolási kö­telezettsége volt a pártgyűlésnek és a fővárosi pártértekezletnek. A frakció héttagú intéző bizottság és titkárság vezetésével működött, elnöke mindvégig Peyer Károly volt. Hiányo­san fennmaradt iratai között megtalálható 1925-ben készült szervezeti szabályzata, ügy­rendje; törvényjavaslata a fővárosi önkor­mányzat demokratizálásáról 1934-ből; a frak­ció indítványai, interpellációi, levelezése kü­lönböző szervekkel, személyekkel, egyes ak­ciókkal kapcsolatos iratai; jelentései az 1925— 1931-es évekből; üléseinek napirendjei és mel­lékletei az 1939—1943-as évekből; dokumen­tumok a zsidótörvény végrehajtásából eredő­en, továbbá hiányosan a Fővárosi Törvény­hatósági Bizottság közgyűléseinek, szakbizott­ságainak napirendjei, ügyrendek, valamint fő­városi (községi) üzemekkel kapcsolatos iratok. 5. Titkárság. A Pártveeztőség központi ap­parátusának funkcióját töltötte be. Létrehozá­sának pontos idejét nem ismerjük, legkorábbi dokumentuma (körlevél) 1896-ban kelt. Élén 1928-ig titkár, majd 1944 márciusáig főtitkár állt. 1928-tól az egyes munkaterületeket tit­kár irányította. Kebelében működött a Kör­nyéki Titkárság, az Ifjúsági, az Oktatási, a Nő Bizottság, az országos nemzetiségi szervező bizottságok, feladata volt továbbá kapcsolat tartása a vidéki pártszervekkel, szervezetek­kel. A párt politikai és szervezeti tevékeny-

Next

/
Thumbnails
Contents