Archívumi Közlemények. [1] 1988. 42 p.

Imre Mátyásné: A felszabadulás előtt működött munkáspártok iratai (1890—1944)

ból közismert. Kevésbé ismert azonban irataik sorsa, amelyeknek fennmaradását nagy mértékben befolyásolták működési feltételeik (legalitás, illegalitás, hatósági zaklatások mértéke), ügykezelési és irattározási lehetőségeik, de más tényezők is. Az SZDP központi — beleértve a Népszava szerkesztőségét — és a helyi szervezetek iratanyaga töredékesen, magángyűjteményekben, egyes tisztségviselők őrizetében maradtak fenn. Archívumunk előtt kérdésként állt: megsértse-e a proveniencia elvét, vagy a gyűjteményekben található, az SZDP irattárába a felszabadulás után visszajuttatott iratokból a lehetőségekhez képest rekonstruálja a párt és a Népszava fondjait. Ez utóbbi mellett döntöttünk, annál is inkább, mivel biztonsággal már nem lehetett megállapítani, hogy a gyűjteményekben melyek a hivatali tevékenységből és melyek a magángyűjtésből származó iratok. Az SZDP és a Népszava fondját mindenekelőtt Révész Mihály (pártalkalmazott, az archívum felelőse, 1906-tól különböző beosztásokban a Népszava munkatársa, egy időben a Szocializmus szerkesztője, a kongresszusokon gyorsíró) 1951-ben érkezett gyűjteményéből, ezt kiegészítve Bresztovszky Ede (a Népszava belső munkatársa, helyettes főszerkesztő), Hébelt Ede (SZDP Jogvédő Iroda vezető, védőügyvéd) gyűjteményéből, továbbá egyes volt tisztségviselőknél maradt — a felszabadulás után a párt irattárába elhelyezett — iratokból alakítottuk ki. A pártiratokat a lehetőségekhez mérten a szervezeti felépítést tükröztetve, a Népszava iratait évenként rendeztük. Az SZDP 10 iratfolyóméternyl anyagából 14 csoportot alakítottunk ki: 1. Országos Pártgyűlések (kongresszusok), pártértekezletek. 1890—1942 között 33 rendes és 9 rendkívüli pártgyűlést tartottak. Ebből 36-nak maradtak fenn hiányosan iratai, ezek főképp jelentések, határozati javaslatok, indítványok, előterjesztések, küldöttek névsorai, szavazólapok, az értekezletekhez küldött üdvözletek. Mindössze 12 pártgyűlés jegyzőkönyve van meg, ezeken kívül néhányról a sztenogram. Nincs iratanyaga az 1893. évi, az 1894. évi, az 1896., az 1905. évi rendkívüli, az 1906. és az 1909. évi kongresszusnak. Az 1910—1937 közötti évekből 10 pártértekezletről maradtak iratok: az alföldi pártszervezetek 1910. évi, a hadisegély felemelése tárgyában tartott 1917. évi, a németajkú szociáldemokraták 1922., 1925., 1930. évi, a nemzeti kisebbségek 1931. évi, a szociáldemokrata nők 1925., 1930., 1931., 1937. évi értekezletéről. 2. Pártvezetőség. A két kongresszus között meghatározta a párt politikáját, irányította és ellenőrizte a Népszava, a pártszervezetek, a pártvállalatok működését apparátusán, a Titkárságon keresztül. Működéséből mindössze két ülésének, az 1927. március 14-inek és az 1941. május 6-inak jegyzőkönyve maradt meg, valamint határozatai az 1922—1923-as évekből, és előterjesztések az 1940—1941-es évekből. 3. Parlamenti frakció. 1922—1944 között működött, öt tagú intézőbizottság vezetésével. A pártgyűléseken rendszeresen beszámolt tevékeynségéről. Az 1922—1926 között keletkezett iratok viszonylag teljesen fennmaradtak, belőlük megismerhetjük a frakció tevékenységét, helyét és súlyát a párt életében. 103 ülésről van jegyzőkönyv, megtalálhatók továbbá a benyújtott interpellációk, módosító javaslatok törvénytervezetekhez, a frakció körlevelei és levelezése. Az 1926 utáni évekből már csak szórványosan maradtak iratok, közöttük Mónus Illés határidő naplója és a Mentelmi Bizottság jelentései az 1931—1934., 1937—1939., 1940. évekből. 4. Törvényhatósági frakció. Az 1925-ös májusi budapesti törvényhatósági választások után hozták létre, 1944-ig működött. Tevékenységét a Pártvezetőség — a Fővárosi VB egyetértésében — irányította, beszámolási kötelezettsége volt a pártgyűlésnek és a fővárosi pártértekezletnek. A frakció héttagú intéző bizottság és titkárság vezetésével működött, elnöke mindvégig Peyer Károly volt. Hiányosan fennmaradt iratai között megtalálható 1925-ben készült szervezeti szabályzata, ügyrendje; törvényjavaslata a fővárosi önkormányzat demokratizálásáról 1934-ből; a frakció indítványai, interpellációi, levelezése különböző szervekkel, személyekkel, egyes akciókkal kapcsolatos iratai; jelentései az 1925— 1931-es évekből; üléseinek napirendjei és mellékletei az 1939—1943-as évekből; dokumentumok a zsidótörvény végrehajtásából eredően, továbbá hiányosan a Fővárosi Törvényhatósági Bizottság közgyűléseinek, szakbizottságainak napirendjei, ügyrendek, valamint fővárosi (községi) üzemekkel kapcsolatos iratok. 5. Titkárság. A Pártveeztőség központi apparátusának funkcióját töltötte be. Létrehozásának pontos idejét nem ismerjük, legkorábbi dokumentuma (körlevél) 1896-ban kelt. Élén 1928-ig titkár, majd 1944 márciusáig főtitkár állt. 1928-tól az egyes munkaterületeket titkár irányította. Kebelében működött a Környéki Titkárság, az Ifjúsági, az Oktatási, a Nő Bizottság, az országos nemzetiségi szervező bizottságok, feladata volt továbbá kapcsolat tartása a vidéki pártszervekkel, szervezetekkel. A párt politikai és szervezeti tevékeny-