Archívumi Közlemények. [1] 1988. 42 p.

Imre Mátyásné: A felszabadulás előtt működött munkáspártok iratai (1890—1944)

ségének szálai lényegében itt összpontosultak. Az összegyűjtött iratok 1896—1944 közötti években keletkeztek — a vidéki pártszervezetekkel folytatott levelezést leszámítva — 261 őrzési egységet képeznek. A párt történetének gazdag forrása, de esetlegessége miatt a Titkárság tényleges funkciójáról, tevékenységéről teljes képet nem ad. Fennmaradtak jelentések, levelek a szervező munkáról, a vidéki pártszervezetek ellenőrzéséről; körlevelek a szervezetekhez; tervezetek, — jelentések, — programok az oktatási munkáról; dokumentumok a szociáldemokrata nő- és ifjúsági mozgalomról; a pártós az agrárprogram kidolgozására (1926— 1927), a Szervezeti Szabályzat módosítására (1929) kiküldött bizottságok iratai; a falusi pártszervezetek működési szabályzata (1932); kimutatás az 1926-ban függetlenített titkárral működött szervezetekről; a pártalkalmazottak szolgálati szabályzata (1927); pályázatok titkári állásokra (1942—1943); taglétszám-kimutatás (1930—1931); pártból kizártak névsora (1922—1938); pártalkalmazottakkal, párttagokkal kapcsolatos iratok, pártvizsgálati ügyek; a Népszavával, a Népszava Kiadóval kapcsolatos levelek, jelentések; vezető személyek egymással folytatott levelezése; a párt és a hatóságok hivatalos kapcsolatából keletkezett iratok. A párt és a Szocialista Munkásinternacionálé, a magyar és külföldi szociáldemokrata pártok kapcsolatából keletkezett levelek, tájékoztatók, jelentések; nemzetközi kongresszusokkal, konferenciákkal kapcsolatos iratok, közöttük az Internacionálé 1929. évi leszerelési akciójáról, valamint az Internacionálé 1940. évi szervezeti felépítése. Dokumentumok a párt szerepéről a választójogért folyó küzdelemben, levelek, körlevelek, jelentések az országgyűlési, törvényhatósági választások előkészítéséről, lefolyásáról; népgyűlések határozati javaslatai 1917—1918-ból, nyilvántartó könyv az 1919. január—március 25. közötti népgyűlésekről; a párt memoranduma a hadiüzemek vezetőihez (1918), a Huszár-kormányhoz (1919. december 9.), a párt és a szakszervezetek közös memoranduma a munkásosztály gazdasági helyzetéről (1914), a hazatérő katonák segélyezéséről (1915), kérvényük a halálraítélt népbiztosok megmentéséért (1920. december 28.), a baloldali pártok háborúellenes memoranduma és ezzel kapcsolatos levelezés (1942), a pártvezetés határozati javaslatai az ország politikai helyzetéről (1929.. 1931.). 6. A Titkárság vidéki levelezése. A vidéki pártszervezetek és egyes személyek 1907— 1944 között a Titkársághoz írt leveleit és az azokra küldött válaszok másolatait tartalmazza. A levelek általában a vidéki pártszervezetek megalakulásával, tagdíjfizetéssel, gyűlések tartásával, a Népszava terjesztésével, a helyi hatóságok zaklatásaival, a törvényhatósági választásokkal és egyéb mozgalmi kérdésekkel foglalkoznak. E formában 307 szervezet tevékenységéről maradtak fenn hiányosan dokumentumok. 7. Német Titkárság. Az országos nemzetiségi szervezőbizottságok létrehozásáról az 1906-os Pártgyűlés határozott. 1918-ig német, román, szerb és tót bizottság működött. 1919 augusztusában csak a német bizottság (Titkárság) szerveződött újjá. Megszűnésének pontos idejét nem ismerjük, utolsó országos értekezletét 1935. szeptember 18-án tartotta. Irataiból mindössze az 1914., 1917—1919. évi gyűlések nyilvántrató könyve, az 1919—1922. évi pénztárkönyvei, az 1927—1928. évi levelezés iktatókönyve, valamint az 1920—1922., 1927—1931. évi levelezése maradt fenn hiányosan. 8. Fővárosi Végrehajtó Bizottság, 1909— 1944 között működött. Hatáskörébe tartozott a fővárosi kerületi, 1912—1936 között a főváros környéki pártszervezetek szervezése, irányítása. Határozatai a pártszervezetek számára kötelezőek voltak. A kerületi pártszervezetek területe a választókerületekhez igazodott. 1922-től a kerületi pártszervezetek és a VB között, mint közbeeső szervek léteztek az ún. lajstromos választókerületi titkárságok. Ezek ténylegesen, függetlenített titkárral csak 1936-tól működtek. A Végrehajtó Bizottságot a fővárosi pártértekezleteken választották. Iratainak évköre: 1911—1918., 1924—1944., többségük 1936—1944 között keletkezett. A fővárosi pártértekezletek közül csak az 1943. februáriról maradtak iratok. VB-ülésekről 1936—1941 közötti időszakból, a fővárosi és környéki elnökök és titkárok értekezletei közül 1936—1940. évekből maradtak hiányosan iratok. Megtalálható többek között még a Budapest és környéke 1929. évi, a budapesti pártszervezetek 1935. évi működési szabályzata, egy jelentés a pártszervezetek 1938— 1939. évi munkájáról; a VB javaslata az ifjúsági mozgalom átszervezéséről és az OIB névsora az 1939—1942-es évekből; kimutatás az 1941. évi taglétszámról. A lajstromos kerületi titkárságok közül a Budainak, a Délinek maradtak dokumentumai az 1936—1940 közötti időszakból, valamint az Északi lajstromos kerületi titkárok 1938. szeptemberi értekezleteinek napirendjei. A kerületi pártszervezetek közül kilencnek vagy egy-egy irata 1911-ből, egynek 1918-ból, kettőnek 1924-ből, megmaradt a XIII. kerület két tagnyilvántartó könyve, ezek feltehetőleg 1926—1930 között készültek, továbbá tizenöt kerületi pártszervezet 1936—1944. évi tevékenységéről maradtak rendkívül hiányosan iratok.