Archívumi Közlemények. [1] 1988. 42 p.

Imre Mátyásné: A felszabadulás előtt működött munkáspártok iratai (1890—1944)

nek) — többnyire az archívumi munkatársak közreműködésével, de minden esetben segítségünkkel. Az említett nagy sorozatokon kívül az archívum közreműködésével, ül. munkájaként jelent meg A KMP első kongreszszusa c. kötet, Szabó Ervin levelezése, a Forradalmi Kormányzótanács jegyzőkönyvei (a minisztertanácsi jegyzőkönyvek-sorozat részeként). Jelenleg a publikációs munka középpontjában az 1945 előtti szakszervezeti mozgalom dokumentumainak öt kötetben való közzététele áll. Kapcsolatok, együttműködés A pártarchívumok szorosan együttműködve fejtik ki munkásságukat. Évente országos vagy táj értekezleteken találkoznak az archívumi munkatársak, mely alkalmakkor a legfontosabb, napirenden levő szakmai kérdésekről folytatnak eszmecserét. Általában ötévenként továbbképző tanfolyamokat rendezünk, amelyeken a foglalkozásokat — saját előadókon kívül — a levéltáros szakma legkiválóbb művelői tartják meg. E kapcsolatok erősítését szolgálja a Tájékoztató az MSZMP archívumai számára c, szakmai információkat, cikkeket közlő, évenként megjelenő kiadvány is. Kapcsolatokat tartunk a fondképzők iratkezeléssel foglalkozó részlegeivel, a különböző pártintézményekkel, vállalatokkal. Az archívumok munkatársai részt vesznek az állami levéltárosok szakmai tanácskozásain, a szakfolyóiratok szerkesztésében, a különböző szakmai tudományos tanácsok munkájában, időnként az egyetemi levéltáros képzésben. Különösen közvetlen, egymás munkáját kölcsönösen segítő együttműködés alakult ki a Magyar Munkásmozgalmi Múzeummal. A szocialista országok központi pártarchívumainak vezetői 1972 óta háromévenként tartanak szakmai konferenciákat, amelyeken egymás eredményeinek, problémáinak megismerésén túl megvitatnak egyes szakkérdéseket, ajánlásokat tesznek ezek megoldására. E konferenciák feltétlenül erősítik a kollegális, baráti kapcsolatokat. A szocialista országok pártarchívumaival természetesen a kétoldalú kapcsolatok is kiépültek: gyakoriak a tapasztalatcsere, vagy kutatási célzatú kölcsönös látogatások. Közvetlen kapcsolatot tart fenn a Központi Pártarchívum számos más ország munkásmozgalomtörténeti archívumával, így az amszterdami Internationaal Instituut vor Sociale Geschiedenis-sel, a Friedrich Ebért Stiftung Archívumával, a stockholmi és koppenhágai intézetekkel. Tervek, feladatok A közeli jövő legfontosabb feladatának — a fentiekben jelzett iratgyarapítási, rendezési, leltározási, állományvédelmi munkák folytatásán, a raktári férőhely bővítésén túl — a már archívumban levő dokumentumfilm, hang- és videoszalag-anyag konzerválásának megoldását tekintjük, és egyben a felkészülést az ilyen jellegű, várhatóan egyre nagyobb számmal jelentkező dokumentumok fogadására. A másik legfontosabb feladatunknak a kutatói, anyaghasználói igények minél magasabb szinten való kielégítésének biztosítását tartjuk. Ennek érdekében kívánjuk továbbfejleszteni, teljesen kiépíteni katalógusrendszerünket, mellette fel akarunk készülni a katalógusok adatainak számítógépes feldolgozására. Ugyancsak az iratok használatának megkönynyítése céljából publikálni kívánjuk leltáraink egy részét, ami egyben a pártarchívumok nyitottabbá válását is szolgálná. Az iratok használatát szeretnénk megkönnyíteni továbbá az intézménytörténeti kutatások, az ilyen téren elért eredmények publikálása révén, valamint — a levéltári alapfeladatokkal összehangoltan —• a forráspublikációs tevékenység fokozásával. IMRE MÁTYÁSNÉ: A FELSZABADULÁS ELŐTT MŰKÖDÖTT MUNKÁSPÁRTOK FONDJAI (1890—1944) A munkáspártok, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt (1939-től Szociáldemokrata Párt), a Szocialista-Kommunista Munkások Magyarországi Pártja (1919. júniustól Magyarországi Szocialista Párt), a Kommunisták Magyarországi Pártja (a Kommunista Internacionálé magyar szekciója, 1943. június—1944. szeptember között Békepárt, 1944 szeptemberétől Kommunista Párt) és a Magyarországi Szocialista Munkáspárt története az irodalom-