TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS

Beszámoló a levéltárak éves munkájáról és az 1953. évi feladatairól; a levéltári nyilvántartásról; az ötéves tervről; az állami levéltárak szervezeti és működési szabályzat-tervezetéről (az 1952.11.20-1982.11.22-i országos levéltárvezetői konferencia jegyzőkönyve). • 1952.11.20-1952.11.22 [ad 864-1137/1952 LOK]

Borsa Ivén? A szabályzat kétféle kutatást különböztet meg. Az egyiF,~ami^or a levéltár maga végez kutatást, valamely állami szerv részére - ezzel az 5. §. c./ pontja foglalkozik - a másik, amikor a levéltárban jelentkező kutatóknak felvilágosítást nyújt a levéltár, - erről a 60 - 7o §,-ok szólnak.

Ember Győző az Országos Levéltár vezetője nem ért egyet Dávid kartársnak a szabályzat szerkezetével kapcsola tosan elhangzott hozzászólásával. Helyesnek tartja, ha az általános részben fel vannak sorolva azok a feladatok, melyekkel a későbbiek során részletesen foglalkozik a szabályzat. Hiányolja, hogy-pl. az iratkölcsönzés az általános részben ninc3 felsorolva, holott a kővetkező részekben több § tárgyalja ezt a kérdést. A pecsétek leírásának felvételét a szabályzatba ő is szükségesnak tartja, A gyűjtési körre vonatkozó alapelveket leszögezi a

3. §. a,/ pontja. Helyesnek tartja azonban, hogy ezeh túlmenő- \

en bizonyos esetekben, egyes 3zervek anyaga nem tartozik az állami levéltár gyűjtési körébe. Ezt a maga részéről - Soós kartárssal ellentétben - nem tartja aggályosnak. Természetesen nincs arról szó, hogy az Országos Levéltár el akarná venni az állami levéltáraktól a legértékesebb anyagot, - ez nem is volna helyes - azonban bizonyos esetek számára szükséges ezt a lehetőséget nyitja hagyni.

Hadnagy Albert a Szekszárdi Állami Levéltár vezetője az 5 és 6 §. közé olyan paragrafus beiktatását javasolja, mely az irattermelő szervek kötelességévé teszi az irattárak rendes állapotban való átadásét.

Fára József összefoglalóan válaszol az elhangzott hozzászólé- sokra. A szabályzat szerkezeti megváltoztatáséval és a levéltárak elnevezésének módosításéval nem ért egyet. A Magyar Dolgozók Pártja irányitó szerepének kihangsulyozása jogszabályokban nem szokásos. Az állami levéltárak régi elnevezésének még egy ideig történő használata az említett módon a levéltár levelezésében esetleg megoldható, de az uj pecsétek csupán az uj elnevezéseket tartalmazhatják. A 3. §.énak a gyűjtési körre vonatkozó részével és az 5. §. legtöbbet vitatott c./ pontjával kapcsolatosan közli, hogy mindkettő a 20. tvr. vonatkozó rendelkezésein épül fel, tehát tulajdonképen a törvényerejű rendelet alkalmazása jut kifejezésre a szabályzattervezetben. Ami azt a felszólalást illeti, hogy az irattárakat kötelezze a szabályzat anyaguk rendes átadására, ily értelmű § felvétele a szabály- ,

zatba már csak azért is helytelen volna, mert ez nem az irattér- i

melő szervek felé irányuld szabályzat. Az 5 - 6 § közé.javasolt betoldást feleslegesnek tartja, mert ezt a 7. §. magában foglalja. A pecsét szövege megfogalmazható és belevehető a szabály- {

zatba, ennek nincs akadálya.

: Következik a 6 - 14 §-ok megvitatása.

Hadnagy Albert a Szekszárdi Állami Levéltár vezetője a 14. § es a 2o §. 7./ pontja között ellentmondást lét és véleménye szerint a két pont tisztázásra szorul.

Boros Gyula a Budapesti 2. sz. Állami Levéltár levéltári főmunkaerője a második részben összevonandónak tartja a 9. és 12 §-okat.- 56 13477 - 53 -/Jné.