MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Ember Győző: Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 1961-ben végzett és 1962-re tervezett munkájáról. • 1962. [LSZ 1962/2. 28-66. p.]

- 65 -László: A magyar tanácsköztársaság története. 50 iv. Elk. - Németh András: A Pánamerikai Unió. 8 iv. Elk. Tervezett kiadványmunkánknak ez a vázlatos ismertetése is azt tanúsítja, hogy intézetünk a magyar történettudománynak változatlanul egyik legerősebb, jelentőségében a kimondottan kutatórendeltetésü intézetekkel egy szinten álló intéz- ,i menye. További feladatok. További feladataink /a népmüvelés segítése, a referens- és kutatószolgálat, szakmai és ideológiai képzettségünk különböző formájú fejlesztése, a könyvtári munka, a gazdasági és az irodai ügyvitel/ inkább kurrens jellegűek, ezeket részletesen nem ismertetem. Megemlitem azonban, hogy folytatjuk az iratkonzervátori tanfolyamot, németnyelvű tanfolyamot inditunk, újból megszervezzük az irattároskópző. tanfolyamot. Az egyetem levéltárosszakos hallgatói gyakorolni fognak nálunk. Megemlitem továbbá, hogy irattárunkban áttérünk a tárgyi rendszernek olyan fajára, amit esetleg más irattárak is követésre érdemes mintának tekinthetnek. s Beszámolómnak ezzel végére érkeztem. 92 ember egyévi munkájának eredmé..nyerői, 108 ember egyévi munkatervéről kellett számotadnom. Ez a tény már eleve kizárta, hogy egyes dolgozóknak egyes munkáival foglalkozzam. Ez nem is az intézeti értekezletre, hanem az osztályok megbeszéléseire tartozik. Itt csak arról volt,legfeljebb arról lehetett szó, hogy az egész intézet miként működött, hogy az egyes osztályok miként teljesítették vagy nem teljesítették különböző terveiket. Persze, '•'.;. nem érdektelen az sem, hogy egy-egy osztály tervének teljesítése vagy nem teljesítése mögött milyen egyéni teljesítmények állanak. "rret

ha tanulságosnak találják I . összintézeti szempontból is, mutassanak rá az osztályvezetők. Az ilyen intézeti értekezletnek a lényegót abban látom, hogy a dolgozók betekintést nyernek az egész intézet munkájába, véleményt hallanak és mondanak az egész intézetről. Ezért is szakítottam már tavaly a beszámolóknak azzal a korábbi formájával, amikor külön-külön foglalkoztam az egyes osztályokkal. '„ Nem tartom egészséges jelenségnek, hogy intézetünk osztályai annyira elkülönülnek egymástól, hogy szinte önálló intézményként élnek egymás mellett. Sőt, egy~

e

é>y osztályon belül még az un. referenciák is önálló életre rendelkeznek be. Tavaly az osztályvezetők előtt felvetettem azt a kérdést, nem lenne-e hasznos, ha egyes dolgozók bizonyos ideig más osztályon is dolgoznának. Elvileg helyeselték a gondolatot, de a gyakorlatban azután - nyilván a dolgozók idegenkedésének hatására - kitértek a megvalósítása elől. S mivel én sem ragaszkodtam hozzá, az egészből semmi sem lett. Pedig, azt hiszem, érdemes lenne visszatérni reá. Végül néhány szó arról^ hogy mit várok a mai értekezletről. Először is nyíltságot és őszinteséget. Mondja el mindenki bátran azt, amiről ugy véli, hogy segíthet vele közös ügyünkön, a levéltár érdekén. A beszámolóban szó volt egyrészt a múlt kérdéseiről. A múlton változtatni nem tudunk, de okulhatunk belőle. Szó volt azután a jelen és a jövő kérdéseiről. Ezeket alakítani még módunkban van. Jelen és jövőbeli munkánk céljait és kereteit ötéves és éves terveink határozzák meg. A terv természetesen kötelező. Ez azonban nem azt jelenti, hogy megváltoztathatatlan. A tervet az intézet vezetősége állapította meg, a dolgozók véleményének meghallgatásával. Főhatóságunk hagyta