MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar levéltárügy 1945-1969. • 1970. [LK 1970/1. 47-87. o.]

76 Balázs Péter rokon területek dolgozói is keresik, és haszonnal forgatják. Jóllehet a több mint egy évtizeddel ezelőtt kijelölt szerzők közül ketten már nyugalomba vonultak, a sorozat hiányzó füzeteinek kidolgozását újra napirendre kellene tűzni. Az irattárosok képzésére — többek előmunkálatainak felhasználásával — Bekény István állított össze tananyagot. A külföld levéltárügyének és levéltárelméletének megismertetésére a Központ gondoskodott Csernov, Belov, Mityajev, Knyazev, Silov és Meisner könyvének magyarra fordításáról és közreadásáról. A következő években a Levéltári Igazgatóságnak meg kell találnia annak a módját, hogy levéltárosainkat a levéltártani problémákkal való foglalkozásban az eddiginél jobban érdekeltekké tegye. A már említett kézikönyv elkészítése mellett az Országos Levéltárat kellene felkérni arra, hogy a már régebben megkezdett, de évekkel ezelőtt abbamaradt levéltári terminológiai szótár összeállításának ügyét kézbe vegye. A modern irattani problémákkal való foglalkozásnak gazdája viszont az Új Magyar Központi Levéltár lehet. A tanácsi levéltárak kollektív feladata, hogy a közép- és alsofokú közigazgatási szervek ágazati feldolgozásával további rendezési-selejtezési munkájukhoz hasznos útmutatást kaphassanak. A történeti statisztika művelését a levéltárak profiljába tartozó feldolgozó munkának tartjuk. A tanulmányok publikálási lehetőségének biztosítása céljából a LOK gyümölcsöző együttműködést épített ki a Központi Statisztikai Hivatal könyvtárával. A „Történeti statisztika forrásai" című kötetben, az 1957—1959 között megjelent Történeti Statisztikai Közleményekben, majd 1960-tól a Történeti Statisztikai Évkönyvekben a levéltárosok tollából sok értékes tanulmány jelent meg. A nagyobb monografikus tanulmányokat a Történeti Statisztikai Kötetek sorozat tartalmazza. E sorozatban láttak napvilágot a magyar nagybirtokos családok XVII— XVIII. századi hitelügyleteiről (Bakács István), a jobbágybirtok 1776—1853 közötti történeti statisztikai vizsgálatáról (Sándor Pál), Vas megye 1744. évi adóösszeírásáról (Vörös Károly) és az Észak-Partium 1820-i összeírásáról (Trócsányi Zsolt) — levéltárosok által készített — feldolgozások. Legközelebbi terveink között Mária Terézia úrbérrendezésének az egész történeti államterületre (Erdély és a Határőrvidék kivételével) vonatkozó — s ez által a szomszédos államok történeti kutatásaihoz is nagy segítséget nyújtó —, a modern statisztikai szempontok szerint feldolgozott helységenkénti anyagának megjelentetése szerepel. A kiadást az Akadémiai Kiadó vállalta. A K.S.H. könyvtárával együttműködve mind a Történeti Statisztikai Evkönyvek, mind a Történeti Statisztikai Kötetek sorozatát folytatni kívánjuk. Levéltári részről a kiadványok gondozása az Országos Levéltár feladata lett. A levéltártörténeti tanulmányok közül elsősorban Kanyar Józsefnek „Somogy megye levéltára" című munkáját kell megemlítenünk, amelynek külön kötetben történő megjelentetéséről 1962-ben a megyei tanács gondoskodott. A többi — kisebb terjedelmű — tanulmány szakfolyóirataink hasábjain kapott helyet. Ezek a tanulmányok hathatósan segítik a kutatók munkáját is, mert a régmúltban lefolyt iratrendezések szempontjainak ismertetésére is kiterjednek. Történtek lépések a haladó levéltári törekvéseknek és kezdeményezéseknek (pl. a Tanácsköztársaság levéltárügyének) feltárására is, s remélhető, hogy a résztanulmányok alapján sor kerülhet majd egy összefoglaló magyar levéltártörténet megírására is. A levéltárak feladatuknak tekintik, hogy foglalkozzanak mindazon szerveknek történetével, amelyeknek iratait őrzik. Ennek keretében különös jelentősége van a közigazgatástörténetnek, azaz a közhatalmi, közigazgatási és jogszolgáltatási szervek tágabb értelemben vett (nemcsak a hivataltörténetre korlátozódó) története megírá-