MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1964-ben. • 1965. [LK 1965/2. 321-336. p.]

Krónika 335 «dolgozók végezték el: Bálint Ferenc (Gyula), Gyalai Mihály (Fővárosi Levéltár), Farkas Elemérné (Fővárosi Levéltár), Fodor Zoltán (Szolnok), Herczeg Etelka (Fővárosi Levéltár), Kulcsár Imre (Győr), Máté László (Kecskemét) és Padányi Gulyás Gyuláné (Levéltárak Gazdasági Hivatala). A tanfolyam résztvevői számára általában kéthavonként rendeztünk' Budapesten egy-egy tárgykörből konzultációt. Az év szeptemberében Ladányi Erzsébet, Steinfnann Judit, Kiss Erzsébet, Kiss István, Pákh Judit és Teke Zsuzsa levéltáros szakot végzett fiatal munkatársaink részére indult kétéves továbbképzés. A nevezettek a tanfolyam alatt annak a levéltárnak tervmunkájában vesznek' részt, amelynek státusába tartoznak, s heti 2 nap keretében előbb az Országos Levéltárban, majd a fővárosi és a Pest megyei levéltárban kapnak elméleti és gyakorlati továbbképzést. A tudományos dolgozók ideológiai-szakmai továbbképzése kisebb zökkenővel (az év második felében nem voltak konzultációk) az előző évben megkezdett közigazgatástörténeti témakörben folytatódott. A középkáderek Budapesten pártoktatásban, vidéken szakszervezeti oktatásban vettek részt. Mintegy 2 esztendeje folyik a területi állami levéltárakban a középkáderek rendszeres szakmai továbbképzése. (Az Országos Levéltár saját hatáskörében oldja meg ezt a kérdést.) Általában havonta egy alkalommal tartanak foglalkozást, ahol a levéltárigazgató vagy az általa kijelölt tudományos dolgozó irányítása mellett megbeszélik és megvitatják az előre kijelölt irodalmat. Eddig a következő kérdések megbeszélésére került sor: Alapelvek az iratanyag levéltári feldolgozásához (több foglalkozás keretében Vörös Károly tanulmánya alapján). — A levéltári anyag fon dókra bontása és a fondcsoportok kialakítása (a területi levéltárak fondjegyzékei bevezető füzete alapján). — A gyűjtőterülettel kapcsolatos munkák helyzete és problémái az állami levéltárakban (több foglalkozás Balázs Péter tanulmánya alapján). — A községi levéltárak iratanyagával kapcsolatos kérdéseket ugyancsak több foglalkozás keretében vitatták meg Balázs Péternek „A községek igazgatása a feudális és kapitalista korban" és Oltvai Ferencnek „A községi levéltárak felállítási rendjéről és fondjaik kialakításáról" című összeállítása alapján. A középiskola esti tagozatára járt 2, érettségi vizsgát tett 1 levéltári dolgozó, a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyeteme hallgatója volt 3, az ELTE tudományos szocializmus tagozatáé 1 fő, tudományegyetemi bölcsészkari tanulmányokat folytatott 3 fő. Az év folyamán a Levéltári Osztály a gyulai, kaposvári, szentesi és szolnoki levéltáraktan tartott ún. komplex vizsgálatot. Élénk volt a levéltári terület külföldi kapcsolata. A szeptember 1—5 között Brüsszelben tartott Nemzetközi Levéltáros Kongresszuson hivatalos kiküldöttként Szedő Antal, Ember Győző és Komoróczy György, önköltséges alapon pedig 6 levéltári dolgozó vett részt. A kongresszuson a modern levéltári anyag rendezési módszereiről Szedő Antal tartott referátumot. Ugyanőt a Levéltárak Nemzetközi Tanácsa közgyűlésén a Végrehajtó Bizottság tagjává választották. Az év folyamán a Levéltári Osztály útján még a következő levéltárosok jártak kiküldetés keretében külföldön: Komjáthy Miklós (3 hét Párizs), Bekény István és Nagy István (1—1 hét Párizs), — Baraczka István (3 hét Lengyelország), — Hasznos Zsigmondné és Bácskai Vera (2—2 hét Szovjetunió), — Kosáry Domokos és Lakatos Ernő (2—2 hét Csehszlovákia), — Oltvai Ferenc és Veres Miklós (10—10 nap Bulgária), — Karsai Elek és Takáts Endre (4—4 hét Jugoszlávia), — Trócsányi Zsolt (2 hét Románia), — Hársfalvi Péter és Maksay Ferenc (6—6 hét Ausztria), — Iványí Emma és Kopasz Gábor (2—2 hét Anglia), Balázs Péter és Lengyel Alfréd (2 hét, illetve 4 hét Olaszország). A szakszervezet az év folyamán önköltséges jugoszláviai tanulmányutat is szervezett, amelynek résztvevői Zágráb, Split, Dubrovnik, Sarajevo és Belgrád állami levéltárait tekintették meg. Adminisztratív (működési) feladatok A levéltárakba az elmúlt év folyamán 192 731 utólagos anyakönyvi bejegyzés érkezett. A bevezetett értesítések száma 191 008, tehát a még bevezetlen értesítések száma (44 926).országosan nem változott lényegesen. A napi bevezetések száma az egyes levéltárak között meglehetős eltéréseket mutat, általában azonban 101—200 között váltakozott. Kiemelkedőnek tekinthető a veszprémi (235 bejegyzés naponta) és a pécsi (220 bejegyzés naponta) levéltár átlaga, messze elmarad viszont az országos átlagtól a miskolciak teljesítménye (napi 58 bejegyzés). A székesfehérvári és a zalaegerszegi levéltár befejezte az I. és II. példányok egyeztetését.