MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1964-ben. • 1965. [LK 1965/2. 321-336. p.]
336 Krónika A levéltárak kézikönyvtárainak kezelése az intézmények felében csak a kurrens feladatok ellátására korlátozódott. A többi levéltárban részben központi előírás alapján, részben helyi kezdeményezésre — a kézikönyvtár használhatóságának elősegítése érdekében — egyéb (elsősorban leltározási és katalogizálási) munkákat is végeztek. Az Esztergomi Állami Levéltárban az épületben folyó felújítási munkálatok miatt az iratanyaghoz hasonlóan a könyvtári köteteket is földre, majd újból állványra kellett rakni. Győrött a könyvtár teljes, újraleltározása és katalogizálása befejeződött. A Kaposvári Állami Levéltár összeállította tájkönyvtári anyagának jegyzékét s azt tájékoztatásul megküldte a megyei könyvtár és múzeum számára is. Amennyiben a jelzett intézmények is hasonlóan fognak eljárni, a kutató könnyen tájékozódhat majd arról, hogy a keresett helytörténeti mű melyik intézmény könyvtárában található meg. Á Pest és Nógrád megyei Állami Levéltár elkészítette kézikönyvtára szakkatalógusát, a szekszárdi elvégezte az állomány revízióját, a szombathelyi katalogizálta a helytörténeti műveket. A veszprémiek és zalaegerszegiek befejezték a nagyobb arányú könyvtári gyarapodás (az előbbiek esetében a Sopronból kapott duplumpéldányok, az utóbbiaknál a búcsúszentlászlói ferences rendházból előkerült, illetve a nagykanizsai városi tanácstól kapott könyvek) leltározását és katalogizálását. A levéltárak hivatali adminisztrációja megfelelt a követelményeknek, bár egyes levéltárak részéről bizonyos fokú túladminisztrálás jelei még mindig tapasztalhatók. Befejezésül megállapíthatjuk, hogy az állami levéltárak az 1964. év folyamán a második ötéves terv arányos részét teljesítették. Bizonyos — elsősorban központi erőfeszítéseket igénylő — feladatok (levéltári törvény hatályba léptetése, a múzeumokban levő levéltári anyag átvétele, illetőleg felügyeletének rendezése, a levéltáros kongresszus megtartása) megoldása ugyan nem sikerült, illetve halasztást szenvedett, ezek azonban a levéltárak tervteljesítését nem befolyásolták. Az elmúlt évek eredményeit tekintve nem lehet kétséges, hogy a levéltárak 1965- végéig a II. ötéves terv célkitűzéseit mind az iratanyag levéltári feldolgozása, mind a tudományos népművelő munka vonalán teljesíteni fogják. Balázs Péter A IX. LONDONI NEMZETKÖZI LEVÉLTÁRI KEREK ASZTAL KONFERENCIA Az 1965. április hó 20—23. között megtartott londoni IX. Nemzetközi Levéltári Kerek Asztal Konferencia igen érdekes problémákat tűzött ki tárgyalásra. A konferencia a szokott látogatottságot mutatta: kb. ugyanazok az országok és ugyanannyi résztvevővel vettek részt a konferencián, mint Budapesten, vagyis a delegátusok száma (a 4—5 angol résztvevővel együtt) kb. 50 volt, a családtagokkal együtt mintegy 70. Az április 20-án este adott kormányfogadáson s a Lord Mayor 21-i ebédjén azonban már mintegy 200 személy vett részt. Megtekintették a résztvevők a Public Records Offíce-t, annak Hayes-i átmenő raktárát (az előbbiben 80 km, az utóbbiban 120 km állványzaton helyezkedik el az anyag), Hertford megyeszékhelyt, Oxfordot és St. Albán városát (az utóbbiban Verulanum római város maradványait). A Kerek Asztal Konferencia április hó 20-án vette kezdetét Londonban, az Old Hall nevű régi épületben. Az első nap témáját a levéltári épületek adták. Erre a konferenciára (sajnos) nem készült referátum. A kiadott kérdőívre beérkezett válaszokat nyersanyagként kapták meg a konferencia résztvevői fotókópiában és francia fordításban. Ezekből a válaszokból a legérdekesebbek az alábbiak voltak: Bajorország két területén: a szétrombolt levéltárak újjáépítése és új levéltári épületek építése terén szerzett tapasztalatait közli írásbeli tájékoztatójában. Ami a régi, romos levéltári épületek felújítását illeti, itt bajor levéltárosok a Würzburgi Állami Levéltár és a Landshuti Állami Levéltár Trausnitz várában elhelyezett és leégett részlege újjáépítésénél szerzett tapasztalataikra támaszkodnak. Emellett, mivel a Bajor Országos Levéltár céljaira a háborús károkat szenvedett volt hadügyminisztériumi épületet kapták meg, ennek újjáépítésénél is szereztek tapasztalatokat. » A bajor válasz szerint az újjáépítésnél a legnagyobb nehézségek abból adódnak, hogy a műemlékesek igényeit össze kell egyeztetni szakmai követelményekkel. A régi épületek sokkal tűzveszélyesebbek, mint az újak (lásd a Trausnitz várában előfordult tűzesetet). A legnagyobb