MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: A magyar állami levéltárak 1963-ban. • 1964. [LK 1964/2. 255-269. p.]

268 Krónika E munkák keretében az Országos Levéltár anyagából kevés kivétellel elkészült a mú­zeumi intézmények iratainak fertőtlenítése (42 800 fólió), folytatódott az égett iratok res­taurálása a Héderváry levéltár (1339 fólió), a gyömrői Teleki levéltár (3784 fólió) és a ma­gyaróvári Habsburg levéltár (1597 fólió) irataiban. Elkészült még 111 darab térképnek és a hozzájuk tartozó 223 iratnak restaurálása, illetve konzerválása. A laminátor átmeneti üzemképtelensége miatt alkalom nyílt a pergamen oklevelek munkábavételére s elkészült a Diplomatikai Levéltár 82 darab pergamen oklevelének, továbbá 411 darab függőpecsét­jének restaurálása. Az esetenként előkerült rongált és fertőzött iratanyag (köztük a Magyar Kamara Levéltárából a Conscriptiones portarum 3 kötete) konzerválását és restaurálását a műhely „gyorssegély" keretében végezte el. A területi levéltárak anyagából az Egri Állami Levéltár részére készült 50 pergamen oklevél, 11 pecsét, 54 fólió gépi és 8 fólió kézi restaurálása, továbbá 2 fólió konzerválása (a besenyőteleki nemesi közbirtokosság, az egri káptalan hiteleshelyi levéltára, Heves megyei közigazgatási iratok). A Fővárosi Levéltár részére befejeződött Pest város levéltárának (308 fólió) 1962-ben megkezdett restaurálása és elkészült a Budapesti Rendőrkapitányság elnöki rezervált anyagának (40 900 fólió) fertőtlenítése és konzerválása. A Kecskeméti Állami Levél­tár részére a műhely 7 jegyzőkönyv (1316 fólió és 1 bőrkötés), a Pest és Nógrád megyei Állami Levéltár részére Alberti község 1813—1826. évi jegyzőkönyve (126 fólió), a Zala­egerszegi Állami Levéltár részére az 1796. évi megyei összeírás (316 fólió) restaurálása ké­szült el. Munkaidőn kívül végzett munkák közül az Országgyűlés Elnökségének Titkársága ré­szére 1000 fólió gépi iratrestaurálás és az Iparművészeti Múzeum részére a győri Antiphonale 18 lapjának restaurálása említhető meg. A könyvkötömuhely a levéltári terület részére az év folyamán fedőlemezeket készített. Egyébként csak az Országos Levéltár könyvkötési feladatait látta el, a területi levéltárak részére ilyen jellegű munkákat nem végzett. Továbbképzés. Tapasztalatcsere A levéltári munka megfelelő szintű elvégzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati kér­dések megoldását nagyban elősegítette a Módszertani Kollégium különböző bizottságainak tevékenysége. A törvényelőkészítő bizottság az új levéltári törvény és munkautasítás kidol­gozásában működött közre, a rendezési a községek anyaga feldolgozásához munkautasítást és sémát állított össze, a segédletkészítési előkészítette a kéziratos térképek és a feudáliskori összeírások katalógusának szerkesztését és több munkautasítás tervezeten is dolgozott, a se­lejtezési ügykörjegyzékek kidolgozásában és véleményezésében vett részt, a népművelési javas­latokat tett a levéltári anyag felhasználásának kiszélesítésére, a kiadványi irányította a föld­osztás történetére vonatkozó dokumentumkötet szerkesztési munkálatait. Az iratanyag levél­tári feldolgozásának távlati célkitűzéseit egy külön erre a célra létrehozott bizottság állította össze. A célkitűzések már irányt szabnak a levéltárak III. ötéves tervének összeállításához is. A bizottságok munkájában a legkiválóbb budapesti és vidéki szakemberek vettek részt. A 2 éves levéltárosképző tanfolyamot az év folyamán 2 dolgozó befejezte, 8 pedig továbbfolytatta. A területi levéltárakban kijelölt irodalom és általában havi egy konzultáció keretében folytatódott a középkáderek továbbképzése. Mind a levéltárosképzés, mind a kö­zépkáderképzés eredményességét elősegítené egy megfelelő szakmai kézikönyv összeállítása. Az előbbi tanfolyam ugyanis jelenleg a már eddig megjelent néhány jegyzetre, az előkészítő előadásokra és kiegészítő irodalomra, az utóbbi viszont lényegében a Levéltári Szemle e célra kijelölt cikkeire támaszkodik. A tudományos dolgozók ideológiai továbbképzésének anyaga az 1963/64. oktatási évre is a közigazgatástörténet kérdéseinek megtárgyalása volt. A 3 budapesti konferencián kívül (vezetők: Incze Miklós, Karsai Elek és Sashegyi Oszkár) Debrecenben (vezető: Komoróczy György) és Szombathelyen (vezető: Sashegyi Oszkár) rendszeres foglalkozásokat szerveztünk a környék levéltárainak tudományos dolgozói számára. A középkáderek általában szakszer­vezeti alapszervük ideológiai továbbképzésébe kapcsolódtak be. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemet 2 dolgozónk befejezte, 2 pedig megkezdte az I. évfolyamot. Rajtuk kívül több személy tanult az egyetemek és a középiskolák levelező tagozatán. A levéltárak közötti tapasztalatcserét és a munkamódszerek megjavítását szolgálták a Levéltári Osztály által végzett ún. komplex-vizsgálatok is. Az év folyamán az Országos Levéltár IV. és Népidemokratikus Osztálya, továbbá az egri, győri, Pest megyei, szegedig /

Next

/
Thumbnails
Contents