MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Ember Győző: Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 1961-ben végzett és 1962-re tervezett munkájáról. • 1962. [LSZ 1962/2. 28-66. p.]

II. osztály 104.- fm K szekció 104.- fm III. osztály 85.80 " P szekció 85.80 " IV. osztály 710.30 " Népi Demokratikus osztály M szekció 288.50 " Együtt 1.448.30 fm * Ez a mennyiség majdnem másfélszerese a tavaly középszintig rendezettnek, de közel fele, több mint 700 fm ebből a IV. osztály anyaga. Volt régi anyagunkból tehát kb. 250 fm-rel kevesebbet rendezünk középszintig, mint tavaly. Az I. osztályon ugyan növeltük az előirányzott mennyiséget, a Népi demokratikus osztályon kb. a tavalyi keretben maradtunk, a II. osztályon azonban lényegesen kisebb az előirányzat, mint tavaly és a korábbi években volt. Ennek az a magyarázata, hogy ennek az osztálynak az anyaga az év végére középszintig teljes egészében rendezett lesz. -Osztályaink rendezettségi foka különböző. Legrosszabb a helyzet az uj IV. osztályon, amelynek 7925 fm anyagából csak 3470 a rendezett. Több mint 56 $> rendezetlen. Itt még több éven át a középszintű rendezés lesz a főfeladat,mint ahogyan az osztály 1962-ben a kiadványkészítésen kivül nem is igen csinál mást, mint középszintig rendez. A jelenlegi ütem mellett nem tudná egész anyagát az ötéves terv vétóig rendezni. Az I., a III. ós a Népi demokratikus osztálynak az ötéves terv végére tel' . jes anyaga középszintig rendezett kell, hogy legyen. Az I. ós a III. osztályon ez nehéz feladatot jelent, áldozatkész munkát igényel. Könnyebb a helyzete a Népi demokratikus osztálynak, ha következetesen kitart amellett, hogy az irattáraktól csak rendezett anyagot vesz át. A II. osztályon már most felmerül az a kérdés, amely idővel többi osztályunkon is jelentkezni fog: mit csináljunk azután, ha középszintig már mindent rendeztünk? E kérdéssel kapcsolatban először is le kell szögezni, hogy a középszintű rendezettséghez az is hozzátartozik, hogy az anyag mintaállványozott és raktári jelzetekkel ellátott legyen. Azután pedig el kell késziteni a középszintű rendezettségnek megfelelő levéltári segédletet, a repertóriumot, vagy az áttekintő raktári jegyzéket. Csak ha mindez megvan, időszerű a kérdés: most már merre tovább? E kérdésnek most csak főbb vonatkozásaival foglalkozom. Ugy gondolom, hogy a középszintű rendezettség elérése után olyan általános, az egész anyagra vonatkozó rendezési célt, amilyen volt a középszintű rende. zettsóg, nem fogunk kitűzni. Nem lesz célunk, hogy egész anyagunkat darabszintig rendezzük. Minden egyes fond és állag esetében egyedileg kell majd eldönteni, hogy mi történjék vele. Ennél a döntésnél 3 fő szempontot kell érvényesiteni: 1. milyen az anyag rendszere, 2. milyen segédlete van, 3. milyen a forrásértéke. Ideális rendszernek általában a tárgyi rendszert tekinthetjük, mégpedig az olyat, amelynél a tárgyi egységek - pl. a minisztériumi anyagnál a tételek -nem tul nagyok. Ahol ilyen az anyag rendszere, ott a középszintű rendezettség elérése után általában nincs szükség további rendezésre, hacsak az anyag különleges forrásértéke nem indokolja azt. Ahol az anyag rendszere nem tárgyi, vagy a tárgyi egységei tul nagyok,ott felmerül a további rendezés szüksége, ideális tárgyi egységek - pl. a miniszterivé