MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Ember Győző: Az Országos Levéltár feladatai a II. 5 éves terv időszakában. • 1961. [LSZ 1961/3–4. 144-169. p.]
- 166 -Harmadik követelmény, hogy jelentós témákkal foglalkozzunk, ne forgácsoljuk szét dolgozóink erejét apró-cseprő konjunkturális vállalkozásokra. Kisebb cikkeket, közleményeket - kivéve természetesen a saját folyóiratainkba szántakat - irjon, aki akar, hivatali időn kívül. És még egy szempont. Dolgozóink hivatali időben lehetőleg csak levéltári kiadványokat készítsenek, ne pedig más intézmények számára dolgozzanak. Azt hiszem, ezt a követelményt nem szükséges külön indokolni, A mi számunkra sem dolgoznak, csak egész kivételesen, más intézmények munkatársai. Ilyen kivételekre mi is hajlandóak vagyunk, mint ahogyan a fentiekben felsorolt követelményeket is olyanoknak tekintjük, amelyek alól igen indokolt esetben helye van a kivételnek. Ami a kiadványkészites személyi vonatkozását illeti, az sokkal egyszerűbb. Kiadványokat nem kell minden tudományos dolgozónak készítenie, csak annyinak, amennyit a levéltári tervbe felvett téma'megkíván, s csak annak, aki erre a legmegfelelőbb. Senki se tekintse magát kisebbrendünek azért, mert kiadványon nem dolgozik, s viszont,, A fent m'ondottakból következik, hogy egy-egy dolgozó kiadványidejét nem tartom sem maxim álhatónak, sem minim álhatónak., Annyit kell kiadványon dolgoznia, amennyit a levéltár érdeke megkíván. A levéltár, az egyéb levéltári munkák érdekében viszont, kívánatosnak tartom, hogy ha nem is állandóan és rendszeresen, de időnkint minden tudományos dolgozónk vegyen részt valamilyen intézeti kiadvány -munkában, s megfordítva, ne legyen olyan dolgozónk, aki csak kiadványokat készít, s teljesen elszakad az egyéb levéltári munkáktól. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem vagyok hive külön kiadványügyi csoport szervezésének, amelynek tagjai csak ilyen munkát végeznének, Befejezésül a kiadványkészítés munkájához csak annyit, hogy mind az ez év márciusában beadott, mind pedig a most újonnan beérkezett konkrét témajavaslatok között sok olyan van, amely megfelel az előzőekben részletezett kívánalmaknak, amelyeket tehát alkalmasnak tartok arra, hogy a következő években terveinkben szerepeljenek, de bizony bőven akadnak köztük olyanok is, amelyekre történettudományunknak kü« lönösebb szüksége nincsen, levéltárunk rendeltetésével összhangban nem