MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Ember Győző: Az Országos Levéltár feladatai a II. 5 éves terv időszakában. • 1961. [LSZ 1961/3–4. 144-169. p.]

- 157 -kán maradnának, amit nyugodtan nevezhetünk kutathatatlanságnak is. Hasonló okokból nem vagyok hive annak a nézetnek sem, hogy a rendezési munkát kössük össze más munkákkal, selejtezéssel, segédletkés zitésseL Pontosabban ami a selejtezést illeti, csak a nyilvánvaló, külső jegyek alapján felismerhető, tartalmi vizsgálatot nem igénylő selejtnek a kiválogatását tartom a rendezéssel elvégezhetőnek. Ami pedig a segédletkészitést illeti, véleményem szerint csak az áttekintő raktári jegyzék az a segédlet, amelyet érdemes a rendezéssel egyidőben, illetve közvetlenül a rendezés után elkésziteni, mert ennek az elkészítése nem igényel annyi időt, ami a rendezési munkát lényegesen meghosszabbítani-':

--= Feltétlenül szükségesnek tartom viszont^ hogy a rendezéssel egyidejűleg a jelzetelés is megtörténjék. Ha nem is a teljes levéltári jelzete nek, de az állag törzsszámának minden egyes iraton rajta kell lennie, A jelzet rögzíti a rendezés eredményét. Gondoljunk csak arra, hogy valamilyen ok következtében széthull az anyag. Oda az egész rendezés eredménye, ha nincsen jelzet az iratokon. Egyik kartársunk azt javasolta, hogy a rendezett és jelzettel ellátott iratokat kössük kötetekbe, s a köteteket lapszámozzuk le. Ez a javaslat helyes, idővel - mint a bekötéssel kapcsolatban már emiitettem •• meg is kell majd valósítani. Egyelőre azonban nem látom lehetségesnek, hogy feladatul tűzzük ki anyagunk bekötését, sem pedig a még bekötetlen csomóknak a leszámozását, A csomók leszámozásának a selejtezés előtt nem lenne értelme, A selejtezést viszont, amig a rendezést a célul kitűzött szintig el nem végeztük, nem látom időszerűnek, már csak azért sem, mert az igy rendezett anyagot sokkal gyorsabban és megnyugtatóbban lehet majd selejtezni, A selejtezést a rendezési munkák után tűzhetjük ki súlyponti feladatnak. Legfeljebb a II, osztály ama fondjainak a selejtezését lenne érdemes napirendre tűzni, amelyeket nem darabonkint, hanem tárgyi egységenkint lehetne selejtezni. Ez az anyag kb, 300 iratfolyóméter, szemben a csak darabonkint selejtezhető közel 5500 iratfolyóméterrel. Vitathatónak tartom azt a jelenleg érvényes álláspontot, hogy 1867 előtti anyag egyáltalában nem selejtezhető. Meg kell azonban vizs-