MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Komoróczy György: A Debreceni Állami Levéltár 1959. évi munkája és 1960. évi terve. • 1960. [LH 1960/2. 93-99. p.]
lesitése érdekében*, itt a Megyei Szakszervezeti Tanács egy dolgozója !og előadást tartani a levél tárakról s munkájukról a szocializmus építésének időszakában. Meggyőződésünk, hogy a szakmai továbbképzés eredményein kívül ez az előadás nagy mértékben íogja tudatosítani a részvevőkben a levéltári anyagnak s magának a levéltári intézménynek jelentőségét, fontosságát A másik célkitűzés a belső munkák olyan megszervezése, hogy végül a levéltár anyaga bi zonyos osztályok szerint csoportosittassék át Erről azonban később lesz szó, Ami a raktárterületet illeti-- s ezzel a tervek részleteinek ismertetésébe bocsátkozunk -, a levéltár nem vár változást az 1960. esztendőben, Raktárbővitésre egyelőre nincs szükség) mert az iratok ésszerű csoportosítása, a szabályos kötözés és a helykihasználás követelményei megfelelő iratmennyiség elhelyezését biztosítlak. A csomókat mindenkor a raktármélységre, az állványok kü lönböző méreteire egyedileg kell alkalmaznn nem egységes állványzatu levéltárban nem lehet típus csomókat készíteni kihasználatlan raktárterületek fennmaradásának veszélye nélkül, tMintácsomót* az 0L megfogalmazása, vagy más - ujabb építkezésű - levéltárak előírásai szerint vidéken nagyon nehéz kialakítani. Ez természetesen csökkenti a munkaterjesitményt. de megéri a tér nyereség vo natkozásában. A gyűjtőterület ellenőrzése több követelményt állit a DÁL elé. Mindenekelőtt kevesbedik a be gyűjtendő iratok mennyisége, mert a 45/Í958. Korm. sz, rendelet alapján kiadott szakminiszteri utasítások az irátképző szervek részéről az őrzési kötelezettséget 40 évben állapították meg meg felelő változtatások mellett. Ez a levéltárakra azt a kötelezettséget rója, hogy nagyobb lendülettel foglalkozzanak az irattári fegyelem, az irattárak kialakítása területén előttük álló feladatokkal Eel kell használni minden lehetőséget e cél elérése érdekében, kezdve az irattárosi tanfolyamtól a ki szállások során végrehajtott egyéni agítációig. A levéltár ebben az évben arra törekszik, hogy ál tálában megteremtse a Járási irattárakat s talán a polgári járás lesz az egyetlen, ahol ezt majd csak 4961 ben sikerül elérnie, mert ott uj építkezésre van szükség. Miután a begyűjtés üteme lassúbbá válik, idő marad a még kallódó családi levéltárak felde ritésére, illetve az esetleges pusztulás tényleges megállapítására. A falvakba történő kiszállás so rán a DÁL tervbe vette az ott élt birtokos famíliák anyagának felderítését s már eddig is ért el eredményt a Dopsa család és a Ludmány család iratainak felderítésével. Ez természetesen egyéni tárgyalások sorát követeli meg, de a felderítés munkáját nem lehet Prokrüsteságyba szorítani. A DÁL 120 munkanapot kíván az irattárak ellenőrzésére és a lappangó iratok felderítésére fordítani, Ebben a számban az irattárosi tanfolyam is benne van, amelyet két részletben kivan megrendezni Június 6-7. napokon az államigazgatási szervek részére, június 9/1 Oén a vállalatok számára, A tematika azontís a LOK által kiadott füzetben foglaltakkal, azzal a bővítéssel, hogy a levéltár társa dalmi funkciójáról is szó lesz egy 30 perces előadásban, mint ahogyan erről már említés történt, Ugyancsak végrehajtja a DÁL az értékhatár szerint megkülönböztetett szervek szétválasztá sát, aminek az előmunkálatait már korábban megkezdte. A nyilvántartott szervek legalább 40 % val csökkenni fog az ellenőrzendő szervek száma. A rendezés a levéltár munkájának egyik döntő súlypontja. Összesen 470 fm iratanyagot ki ván rendezni a levéltár s erre 360 munkanapot kíván fordítani, A rendezésnek ez a mennyisége soknak látszik, de fontolóra kell venni, hogy végeredményben a rendezés alatt álló iratok egy ré szenek különböző állagai bekötött könyvekből állanak. A rendezés továbbra is föltétlenül a fond ok oszthatatlanságán alapszik, tehát ha elnyelt idegen fondokat találunk a munka során egy másik fondban, azt föltétlenül kiemeljük. A rendezés (megfelelő segédletek lévén a fondokhoz), általában numerikus rendszert követ Viszont kisebb községi iratoknál meg kellene kísérelni a tárgyi ren dezést is, ami föltétlenül hasznosabb. Ennek alapelvei azonban még nincsenek kidolgozva. Ott, ahol segédlet nincs, minden aggályoskodás nélkül tárgyi rendszerre felépülő rendezést kell végrehaj tani A tárgyi princípium természetesen nemcsak tematikai tagolást foglalhat magában, hanem egyáltalán azt jelenti, hogy nagyobb összefüggések szerint lehetne elválasztani az iratokat Pl* *Ha tósági bizonyítványok*, ^Hagyatéki ügyek*, «Vagyoni felmérések, <ÁIlatösszeirások» (polgári koriak) stb. Mindezek az elválasztások követnék a hivatalszervezeten belül kialakult strukturális elvet, mert egy-egy ügynek más más volt az előadója. De ha ez nem hajtható végre, mert a hivatal egy vagy 8
