MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Komoróczy György: A Debreceni Állami Levéltár 1959. évi munkája és 1960. évi terve. • 1960. [LH 1960/2. 93-99. p.]
dúlt ki, hogy a mezőgazdaságban az 50-s évek elején meginduló hatalmas forradalmi átszervezésének okmányanyaga föltétlenül levéltári kell, hogy legyen - megfelelő válogatás után - s ha ezek kint maradnak, valahol a volt elnökök fiókjában, legjobb esetben a Járási agronómusnál maradnak s pusztulnak eh Az elmúlt év folyamán (4959) 252 szervlátogatást végzett a levéltár s 66 szervtől begyűjtött Í50 fm iratanyagot, A szervlátogatásokat a járási irattárak kialakítása céljából kívánta felhasználni más feladatok végzése mellett •, annyit sikerült elérnie* hogy a Tanácsok Titkársága rendeletének ki adása előtt a helyi tanácsi szervek már elvileg egyetértettek az önálló irattári helyiség megszervez zóse kérdésében s folynak az előkészületek a feladat gyakorlati megoldására. Vannak már járások, ahol a kérdés megoldást nyert, viszont vannak olyanok, ahol még egészen kezdetleges az irattári anyag a községekből begyűjtendő részlegének elhelyezési lehetősége. A saját iratok már általában Jó elhelyezést nyertek a járásoknál, de a várható községi anyag befogadása ezutáni felvilágosító munka eredményeként remélhető. Nagyon gazdag az elmúlt évben begyűjtött ügyészségi irattár, különösen a politikai mozgalmak történetére. 1938-ig van bent az irattár a levéltárban. Sajnos, az 1920 előtti iratok még a háború veszteségeiként elpusztultak, csupán néhány iktatókönyv maradt fenn. Azok viszont legföljebb ügyvi teli tekintetben nyújtanak felvilágosítást, A begyűjtésre, felderítésre a levéltár együttesen 89 munkanapot fonittott amiből külszolgálat volt 63 nap, A rendezés során 229 fm anyagot mozgatott meg a levéltár. A rendezés két elv szerint ha ladt: voltak íondok, amelyeket tárgyi rendezés szerint választott szét a levéltár. A tárgyi tagolás rendszerét az iratok funkciója határozta meg. Pl. a városi ügyészségen belül voltak peres iratok, voltak vállalati megkeresések, közigazgatási, fegyelmi stb. iratok. Mindezeket egységes csoportokba szedte szét a DÁL. majd az egységes csoportokon belül időrendben állitotta ismét össze. A rendezés minden esetben lement a raktári egység szintig s a raktári egységeken belül a szignatúra volt a rendezés alsó határa. Szignaturán belül sohasem rendeztünk, de felfogásom szerint ilyenre nincs szüksége (Szignatúra alatt akár alapszám, akár egyéni iktatószám, akár különcsomós gyűjtőszám, akár irat tári sorszám érthető. Minden esetben azonos az ismertetőjegye: ugyanannak az ügynek többszőri előfordulása egy-egy igazgatási ágazaton belül.) A numerikus rendezés a selejtezéssel együtt történt:, a rendezett fondok többnyire nem voltak teljesen szétesve, csupán a számok sorrendje kéve redett össze s ezeket kellett összerakni. A rendezés elvi alapja minden esetben a fondok oszthatatlansága volt A nagyobb fondok olyan iratokat is tartalmaztak, melyek véletlenül, valamely téves ügyviteli intézkedés folyamán kerültek be a fondba, de nem tartoztak oda., Pl. Hajdúböszörmény esetében az ottani Nemzeti Tanács, vagy Legeltetési Társulat iratai s más önálló fondok Jöttek napiényre. A rendezés ragaszkodott a hivatalszervezet egységéhez s emiatt választotta el a DÁL pl. a volt kiváltság olt hajduvárosok iratait az 4872 után működő rendezett tanácsú városok irataitól annak ellenére, hogy ugyanaz a város hozta létre azokat. Kétségtelen ui„ hogy a kiváltságolt városok más szervezeti Tormák között éltek, más volt a városi hatóság osztálytartalma, más az egyes hivatali egységek funkciója, mint a rt, városok esetében. Emiatt Hajdúböszörménynél az iratok elválasztásának időhatára 1872 volt. míg a már korábban rendezett Hajdúkerület esetében 4876, amikor a Hajdúkerület autonóm közigazgatási szervezete megszűnt és helyét Hajdú megye váltotta fel. amely magához szívott sok volt Szabolcs megyei községet is. A városon belül működő kisebb hivatalok nem voltak önállóak, hanem a vá rosi képviselőtestület irányítása alatt álló polgármesteri hivatal alá tartoztak. Dyen volt pl. a rendőrség, a városi árvaszék stb., de mindezeknek az intézményeknek a vezetője maga a polgármester volt s emiatt annak ellenére, hogy az illető szervek saját iktatásu és önálló regisztraturáju iratokkal rendelkeztek, nem lehetett elszakítani azokat a polgármesteri hivataltól, melynek szakágazati ügyekben végrehajtó hivatalai voltak. A rendezés során egy munkanapra átlag 4 4/2 fm teljesítmény esett, míg a selejtezésnél 200 munkanap alatt együttesen 370 fm iratot lehetett átvizsgálni. Természetesen ebben a mennyiségben benne vannak a könyvek is, amelyeknek átnézése csak egy-két esetben kívánt szorgos, mindenre 95
