MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Komoróczy György: A Debreceni Állami Levéltár 1959. évi munkája és 1960. évi terve. • 1960. [LH 1960/2. 93-99. p.]

kiterjedő tevékenységet a hasonló tipusu könyvanyag megvizsgálása már sematikus módszer szerint haladhatott A rendezés és selejtezés munkáját nyomon követte a segédletkészítés. A DÁL-ban folyó mun kának már hosszú évek óta az a módszere, hogy a rendezett és átselejtezett, tehát végleges Tormában átvizsgált iratokról segédletet készítünk s az egymással összefüggő munkafolyamatokat nem szakítjuk el egymástól. Felfogásom szerint ezáltal válik egy fond rendezése teljesen lezárttá, elte kintve természetesen a további segédlettipusok elkészítésétől, amelyek a levéltári munka későbbi szakaszában kerülnek majd előtérbe, Az év folyamán csaknem teljesen befejeződött a térképcédulák kiegészítése és a feudáliskori összeírások számbavétele. Ezek mellett 53 önálló leltárlap készült, a kiegészítő leltárakon kívül. A térképcédulák összes száma az év végén 1005 s ebből 49 készült a tervidőszakban; a csomójegy zékek (raktárjegyzékek) száma 243 s ebből 26 készült el a múlt évben. Hiányosság a segédletkészítésnél, hogy a levéltár még nem tudott minden fondról önálló leltárlapot készíteni. Jelenleg a nyilvántartott fondok száma 966, a leltárlapoké viszont 788. Ennek az el maradásnak az a magyarázata, hogy a fondok kialakítása és a fondjegyzék elkészítése során a DÁL a régebben nyilvántartásban szereplő fondok mellől több íondot leválasztott (pl. az iskolákat régi fenntartószervezetük szerint vagy az OSzH anyagából a régebbi, jogelődként szolgáló bankokat). Ezek annak idején az első leltározás során egyszer már felvétettek annak az intézménynek a neve alatt amelytől a levéltár az iratokat begyűjtötte. Miután pedig az iratok teljes rendezése még mindig nem történt meg, mert a munkafolyamatok egymáshoz kapcsolódó rendje ezt még nem tette lehetővé, az elnyelt de elméletileg most már önállóvá tett fondokról csak akkor fog önálló leltár is ké szülni, ha a rendezés során a levéltár eljut az ilyen természetű iratok komoly és elmélyült átvizs gálásáig. A rendezés során fontossági sorrendet keU kialakítani s ezek az iratfondok nem tartoznak az első vonalba sem politikát sem tudományos érdeklődés szempontjából. A segédletkészítésre a levéltár 200 munkanapot fordított s ezen időn belül 255 db különböző segédlet készült el, amellett kiegészítést nyertek a fonddossziék, továbbá befejezést nyert a 966 fondról felfektetett cédulamutató. A tudományos kutatók a csak felvilágosítást és tájékoztatást kérő kutatókkal együtt 4355-en keresték fel a levéltárat, összesen -1844 esetben. A kutatók között 5 külföldi is volt mig a külföldi érdeklődők száma - csak levéltárlátogatás céljából - együttesen 45-öt tett ki ebben az adatközlésben. (Nincs benne a kutatók számára kölcsönzött különböző iratmennyiség.) A kutatók általában deb receni tárgykör iránt érdeklődtek, de voltak olyanok, akik egy-egy község helytörténeti vonatkozá sait kívánták feldolgozni. A kutatókon kivül 3 ízben más szervekkel közösen kiállítást is rendezett a DAL, A tudományos feldolgozás egy részére a beszámoló már a bevezetőben rámutatott Minden esetre a levéltár dolgozóinak munkája nem korlátozódott csupán az ott említett kérdésekre, A jelen sorok irója beszámolt a Levéltári Híradóban *A íondképzés néhány tapasztalata Debrecen város feu dáliskori iratai alapján* címen a feudális korból származó anyagok rendezésének egy-egy kérdé séről s megállapította, hogy a feudális Debrecenben a rendezés során nem lehet ragaszkodni a hlvatalszervezeti princípiumhoz, mert a városi igazgatás egész iratképzése lényegében egyetlen fon dot alkot Ezzel szemben meg kell nézni azt a tényt mi módon hozták létre a különböző iratképző szervek saját irattáraikat s hogyan alakították ki tisztán formális Jegyek alapján a gyűjteményeket, a különböző sorozatokat Mindezek alapján organikus, tematikai-strukturális és gyűjtemény jellegű íondok összeállítására tett javaslatot vitacikkében. Ugyanő további adatokat gyűjtött a debreceni perceptorátus feudáliskori helyzetére, valamint kiadta a Hadtörténeti Közlemények hasábjain «A katonai közigazgatás szervezete a debreceni kerületben 4723-4849 között* cimű dolgozatát Í4959. évf. 2. sz. 430-466. old.) Ugyanebben az időben Újlaki Zoltán anyagot gyűjtött az iskolaügy 4868-4872 évek közötti hely zetére s tanulmányozta a Szabolcs megyei úrbéresek helyzetét az előzetes összeírások alapján,, (4770) 96