MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Verő Gábor: Az Új Magyar Központi Levéltár működésének másfél évtizede. • 1986. [LSZ 1986/4. 19-29. p.]

adminisztrátor jelentkezett a levéltárban szervezett irattáros tanfolyamokra, miközben az egyes főhatóságok (Egészségügyi, ül. Kohó- és Gépipari Minisztérium) önállóan is szerveztek tanfolyamokat, sőt a KGM ezekhez jegyzetet is készíttetett. 1973. és 1976. között az intézmény 10 tanfolyamot tartott 30—35 hallgatóval, akik záróvizsgát tettek és a tanfolyam eredményes elvégzését tanúsító bizonyítványt is kaptak. A levéltár az igazgatási feladatok ellátása mellett ebben az időszakban dolgozta ki tudományos munkájának hosszabb távú koncepcióját. Ennek keretében készült el az 1945—1949. közötti időszakra vonatkozó, az országos államhatalmi, államigazgatási szervek dokumentumait közreadó sorozat terve. Ennek azóta megjelent kötetei igazolják, hogy ez a program — megvalósulása esetén — jelentékeny segítséget nyújt a felszabadulást követő időszak kutatóinak, elsősorban a szocialista korszak történetírásának. 1975-ben, felszabadu-Gyula és Pető Iván összeállításában a szénbányászat 1945—1949 közötti törtélásunk 30. évfordulójára látott napvilágot a sorozat első köteteként Erdmann netét átfogó forráskiadvány, amelyben a forradalmi változások leglényegesebb idevonatkozó dokumentumait adták közre. Az Űj Magyar Központi Levéltár első öt évét (a IV. ötéves terv időszakát) értékelve megállapítható, hogy a körülmények kedvezőtlen alakulása ellenére máig ható eredményeket mutatott fel: ebben az időben alakult ki az az alig 15 főből álló szakmai kollektíva, amelynek többsége hosszú esztendőkön keresztül, közülük jó néhányan ma is, mind gazdagabb tapasztalatok birtokában végzi munkáját és adja át tudását az utána következő levéltáros nemzedékeknek. Az új levéltári tvr. koncepciója alapján megszervezett gyűjtőterületi munkának ebben az időszakban teremtették meg az elvi, niódszertanli, szervezeti alapjait. Jelentős szakmai eredménnyel láttak hozzá a belső nyilvántartás, a raktári rend, a levéltári jelzetrendszer kialakításához és olyan tudományos programot dolgoztak ki, amely módosításokkal ugyan, de ma is használható. Az új, V. ötéves tervperiódus előkészítése során a levéltár vezetői alapvető célként jelölték meg az épületgondok megoldását (most már a Szentháromság téri épülettel számolva), a raktárkapacitás megkétszerezését, új munkaszobák kialakítását, s a levéltár technikai eszközeinek, elsősorban a reprográfiai műhelynek a kifejlesztését. Nagy igénnyel készült a szakmai terv is, amely az iratképző szervek hatékony ellenőrzését, a szerveknél levő mintegy 5000 fm irat átvételét, a nyilvántartás korszerűsítését, a levéltár által átvett teljes iratállomány középszintű rendezését és a kutatók tájékoztatását szolgáló alapvető dokumentumok elkészítését, illetve részben kiadását tartalmazta. 1976-ban változott a levéltár szervezete is. A levéltár vezetői úgy ítélték meg, hogy a fenti feladatok hatékony megoldását segíti, ha az egyes szervezeti egységek a hatáskörükbe utalt fondképzőkkel a levéltári munka teljes folyamatában (a gyűjtőterület felügyelete, iratátvétel, belső levéltári munka, kutató- és ügyfélszolgálat) foglalkoznak. Megszűnt tehát a külön „gyűjtőköri szervek osztálya" és a „levéltári anyagot kezelő osztály", s helyettük három szakmai osztályt létesítettek, amelyek között a levéltár illetékességi körébe tartozó szerveket, illetve a bent levő iratanyagot a fondképzőknek az államszervezetben elfoglalt funkciója, illetve a szervek típusa szerint osztották fel. (A szervezeti egységek közötti munkamegosztás mindmáig ugyanezen élv alapján történik.) 1977-ben a levéltár iratanyagának nyilvántartására, kutatószolgálatának ellátására, a fénymásoló műhely működtetésére, egyéb szervezési ügyeinek bonyolítására „nyilvántartási és szervezési csoport" alakult. < 23