MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Verő Gábor: Az Új Magyar Központi Levéltár működésének másfél évtizede. • 1986. [LSZ 1986/4. 19-29. p.]

A levéltár fejlődését, a szakmai terv teljesítését azonban az 1970-es évek második felében több tényező gátolta. A kollégium egyes részlegeinek késedelmes kiköltözése miatt nem jutott a levéltár új raktári területekhez. Ebből következően nem teljesíthette legfontosabb feladatát, a leveszélyeztetettebb iratanyagok átvételét. Ez negatívan hatott ki a gyűjtőterületi munkára: a sokszor még fenntartással fogadott gyűjtőterületi jelenlét hitelét rontotta az a tény, hogy a levéltár kénytelen volt megtagadni az iratátvételt. De kedvezőtlenül befolyásolta a rendezési, segédletkészítési teendőket is. Több fontos területen azonban így is történt jelentős előrehaladás: a levéltárosok minden gyűjtőkörbe utalt szervet felikerestek, kitöltötték, módosították a szervnyilvántartó lapokat (748 szerv tartozott a levéltár felügyelete alá, és valamennyiről rendelkeztek három évnél nem régebbi szervnyilvántartó lappal). Véleményezték az elkészült iratkezelési szabályzatokat, jóváhagyták a selejtezéseket. Jelentős számban tartottak a levéltár vagy a szaktárcák szervezésében irattáros tanfolyamokat. A tervidőszakban 2 dokumentumkötet jelent meg. Dancs Istvánnénak, a magyar közoktatás reformjáról (1945—1948) és Káposztás Istvánnak, a magyar mezőgazdaság történetéről (1945—1948) öszszeállított munkái. A tervidőszak utolsó esztendejében több tekintetben lényeges változások következtek be a levéltárban. Átadásra került kb. 4000 ifm elhelyezését szolgáló raktárterület. A szervezeti egységek élére a már régebben itt dolgozó munkatársak közül tapasztalt, az intézmény konszolidálását tevékenyen segítő középvezetőket állítottak. A Kulturális Minisztérium megoldotta a levéltár vezetésének ügyét. Elkészült a levéltár ideiglenes szervezeti és működési szabályzata és még ugyanebben az évben mintegy 700 ifm iratanyag beszállítása is megtörtént. Ez mennyiségi tekintetben sem volt jelentéktelen, ennél azonban lényegesebb volt, hogy szinte kivétel nélkül a legfontosabb államigazgatási szervek értékes állagaival gyarapodtunk (Országos Tervhivatal, Élelmezési Minisztérium, Pénzügyminisztérium, Közlekedési és Postaügyi Minisztérium stb.). A tervperiódus utolsó évében a tudományos dolgozók létszáma 19-ről 23 főre emelkedett, javult a kezelők aránya is, összesen tíz fő dolgozott ebben a beosztásban. Az 1981-ben indult VI. ötéves terv kezdetén a jelentősen megváltozott feltételek és körülmények, valamint a minisztérium által meghatározott feladatok a levéltárat új helyzet elé állították. Egyszerre több, nagy horderejű szervezeti, káderfejlesztési, elhelyezési és szakmai feladattal kellett szembenézni. Létre kellett hozni a módszertani osztályt; meg kellett szervezni a vállalati osztályt, hogy a levéltári tvr. és az UMKL létesítését kimondó miniszteri utasításban foglaltaknak részben eleget téve átvegyük az 54 legnagyobb vidéki ipari vállalat levéltári gondozását; hozzá kellett kezdeni a számítástechnikai adathordozókon rögzített levéltári értékek archiválási alapelveinek, rendszerének és szervezetének kimunkálásához; meg kellett teremteni a mikrofilmezés technikai bázisát. A tervidőszakban gyűjtőterületi munkánk során arra törekedtünk, hogy a korábban szerzett tapasztalatokat és az ebben az időszakban folytatott értékhatárvizsgálat tanulságait felhasználva — elősegítsük az illetékességi körünkbe tartozó szervek korszerű iratkezelésének kialakítását, biztosítsuk a történeti értékű iratok fennmaradását, és általában érvényt szerezzünk a levéltári tvr. előírásainak. E cél érdekében fontosságuk, a társadalom életében betöltött szerepük szerint I—III kategóriába soroltuk az illetékességi körünkbe tartozó iratképzőket, hogy így figyelmünket a levéltári értékek létrehozásában legfontosabb szervekre koncentrálhassuk. 24