MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Varga János: A Magyar Országos Levéltár öt esztendeje, 1981–1985. • 1986. [LSZ 1986/4. 3-18. p.]
Ez utóbbi vonatkozásában a múlt esztendőkben négy említésre méltó üzletet sikerült kötnünk. Burgenlandtól pecsétmásolatok készítésére kaptunk rendelést. A zsidóüldözésékre vonatkozó mikrofilmgyűjteményünk összességéről készítettünk — felsőbb engedéllyel — filmmásolatokat egy amerikai ügyfélnek kizárólag, az izraeli Yad Vashem intézménynek pedig csaknem egészében dollártérítés ellenében. Végül a Staatsarchiv Turcica nevű fond ja Bécsben felvételezett filmjei másolatát adtuk el a Nemzetközi Levéltári Tanács (CIA) égisze alatt működő CIBÁL, azaz a Balkán Története Dokumentumai Gyűjtésére Alakult Szervezet tagországai közül Bulgáriának, Görögországnak és Romániának. A fentiekből eredő és hasznosítható devizabevétel azonban korántsem elegendő ahhoz, hogy nyilvántartott, zömében olasz, spanyol, német és francia földön található hungarikáink reprodukcióit záros időn belül megrendelhessük. Arról nem is szólva, hogy egy-két ország vonatkozásában ez felesleges kiadással is járna. Hiszen például Anglia csak egész raktári egységek mikrofilmezésére hajlandó, még akkor is, ha a szóban forgó csomó, doboz vagy kötet esetleg csupán két hungarikának minősülő iratot tartalmaz. Egyébként reprográfiai osztályunk a biztonsági célú filmezésen kívül 447 400 felvételt készített. Ennek valamivel több mint 50%-a külföldi csere céljait szolgálta, 27%-a hazai megrendelők igényeit elégítette ki, a fennmaradó 23%-nyi mennyiség kétharmadának előállítására a levéltári munka segítése érdekében (például a Diplomatikai Levéltár mutatóinak felvétele), egyharmadáénak pedig iratóvás végett került sor. Ugyanezen idő alatt részint külföldről újonnan érkezett, részint saját mikrofilmen levő anyagunkról bel- és külföldi rendelésre — ideértve a már említett nagyvolumenű megrendeléseket is — 271 100 méter másolat készült. Egyidejűleg 37 800 filmkockát nagyítottunk ki, 47%-át ügyfeleink részére, 53%-át pedig saját levéltári munkánkkal összefüggésben. Anyagkímélő célú tevékenységünkhöz tartozik az is, hogy saját anyagunkról, főleg az Urbaria et Conscriptiones irategyüttes darabjairól, több mint 138 000 xeroxmásolatot készítettünk, és kutatóink többségének a jövőben az eredeti helyett e reprodukciókat bocsátjuk rendelkezésükre. Emellett külső megrendelőknek 283 300 darab xeroxmásolatot szolgáltattunk ki, ügyviteli érdekből viszont 233 900 darabot állítottunk elő. Nem éppen megnyugtató, hogy az összteljesítményben — elsődlegesen a xeroxgép gyakori kényszerű állása miatt — éppen az anyagkímélő rendeltetésű reprodukálás részesedése a legalacsonyabb: összességében alig több, mint 25%-os. Az anyagvédelemhez tartozik az is, hogy 5 raktárunk portalanítását végeztük el, továbbá — folytatva a már korábban kezdett ilyen jellegű munkát — 38 000 darab középkori oklevelet borítékoltunk át, és ezzel Diplomatikai Levéltárunk 106 880 darabjából 96 980 darab került optimális tárolási körülmények közé. Ugyanígy nyert elhelyezést a Diplomatikai Fényképtár 10 036 darabra rúgó szaporulata is. Ugyancsak az anyagvédelem köréhez tartozik, hogy megkezdtük fertőtlenítésre, konzerválásra és restaurálásra váró anyagunk pontos felmérését. Erre a célra anyagvédelmi osztályunk mindenre kiterjedő adatfelvételi lapot készített, amelynek kitöltésével a károsodás jellegétől kezdve a romlás fokáig, azaz a restaurálás sürgősségéig minden fontos kérdésre választ kell adni. A felmérés keretében ilyen jellegű vizsgálat alá kerül részint minden egyes olyan iratdarab, amelynek megmozgatása az intézmény rendeltetésszerű működésének folyamán történik, részint minden olyan irategyüttes, amelyet az éves terv ilyen revízióra rendszeresen kijelöl. A feladat volumene miatt e munka a VII. ötéves tervciklus végéig folytatódik. Sajnálatos, hogy anyagóvó gépparkunknak sem bővítésére, sem felújítására nem nyílt módunk, sőt volt olyan időszak, amikor külföldi nyersanyag 8