MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Kisasszondy Éva: Az egyházi levéltárak helyzete. • 1985. [LSZ 1985/4. 12-14. p.]

végre megoldódik a Kalocsai- Érsekség gazdasági iratainak sorsa és az úgynevezett Katona-házban kialakított gyűjteményben végleges elhelyezést nyer, ahol megfelelő szakember' fogja-gondozni. Tudomásunk szerint a Vasvár— Szombathelyi Székeskáptalan és a Győri Székeskáptalan levéltárának helyzete nem változott, pedig az iratanyag veszélyeztetett. Az egyházak történ'elmí értékkel bíró iratainak begyűjtése megkezdődött. Különösen fontos ez a kihalófélben levő és lelkészekkel nem bíró egyházközösségek esetében, ahol félő,,- ha nem gondoskodunk idejében a levéltári anyagról. akkor nyomtalanul eltűnik. A Dunamelléki Egyházkerület Magyarbólyban egy templomban helyezte el a begyűjtött Baranya megyei anyagot. A Kecskeméten kialakított egyházi gyűjteményben is lehetőség nyílik iratanyagok elhelyezésére. Jelenleg itt 100 fm található, melyet szakképzett levéltáros fog rendezni. A Dunántúli Egyházkerület a pápai levéltárba szállítja be a veszélyeztetett anyagot. Az evangélikus egyház a Tolna megyei Bikácson létesített külső raktárát. Meg kell jegyeznünk, hogy a két említett egyház jogszokása szerint az iratanyag annak a tulajdona, akinél keletkezett, és sok helyen ragaszkodnak a tulajdonhoz. Viszont a problémát meg lehet oldani úgy, hogy pl. letéti szerződést köt a levéltár a gyülekezettel és ez alapján szállítják be az iratokat. Az a szerencsés megoldás, ha az anyag levéltárba kerül, mert itt biztosított a szakszerű megőrzés. Sajnos a 'katolikus egyháznál az iratok begyűjtése — főleg szakemberhiány miatt — még fel sem merült. Pedig itt is végig kellene nézni, mi a helyzet a plébániai anyaggal, és a veszélyeztetett iratokat beszállítani. Az egyházi levéltárak legnagyobb problémája változatlanul a személyi ellátottság. Célunk az lenne, hogy a levéltári munkák szakszerű és folyamatos elvégzéséhez megfelelő képzettségű, lehetőleg főfoglalkozású levéltárosok állnának rendelkezésre, elsősorban a nagyobb levéltárakban. A helyzet azonban az, hogy több helyen csak névlegesen van kinevezett levéltáros, aki a valóságban egyáltalán nem végez ilyen jellegű munkát. A legtöbb egyházi levéltáros más egyházi teendőket végez. Főleg a katolikus levéltárakban nincs biztosítva az utánpótlás. Jelenleg a 37 egyházi levéltárban 6 levéltárszakot végzett dolgozó van. Ez már jelentős-előrelépés, ugyanis az 1981-es felméréskor még csak 1 személy volt. Azonban a megoszlás a következő: a 6 levéltáros végzettségű közül négyet a református egyház alkalmaz. Jelenleg az ELTE Bölcsészettudományi Karon indított levéltáros kiegészítő szakon 2 református egyházi levéltáros tanul. Nagyon fontos lenne, ha a katolikus egyház fokozott figyelmet fordítana a kérdésre és megtalálná a módját a megoldásnak. Kezdeményezés már történt: a Váci Püspöki Levéltár második éve 2 hétre alkalmazza az Országos Levéltár három dolgozóját, akik a szemináriumi levéltár iratait rendezik. Ez a kezdeményezés bevált. A megyei levéltárosok hasonló segítséget tudnának nyújtani az egyházi levéltáraknak, csak meg kellene keresni a módját. Levéltáros kiegészítő szak legközelebb 1987-ben indul, akkor ismét lesz lehetőség, teológusok beiskolázására. Jövő évben előzetes felmérést készítünk, hány jelentkező várható. Ürömmel mondhatjuk, hogy a református egyház iratanyagáról készített fondjegyzék után, 1983-ban megjelent az evangélikus és a katolikus egyház anyagáról készített fondjegyzék. A kisebb egyházak fondjegyzéke is elkészült és átdolgozás után kiadásra vár. Nem nyomdakész még a katolikus plébániai anyag fond jegyzéke. Az egységes nyilvántartás érdekében nagyon fontos, hogy ez is minél előbb, lehetőleg már 1986-ban megjelenjen. Az Üj Magyar Központi Levéltár Módszertani Osztályának dolgozói ehhez minden segítséget megadnak. A Mohács előtti oklevelek törzskönyvezése még mindig nem készült el, pedig fontos — szintén az egységes nyilvántartás miatt —, hogy ez a munka is 13