MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Molnár József: A levéltárak feladatai a VII. ötéves tervben. • 1985. [LSZ 1985/3. 3-11. p.]
hiánya miatt — vagy súlyosan károsítja a levéltári értékű iratokat, vagy ellenkező végletként, túl sok iratot szán levéltári átadásra. Egyre több szerv igényli ugyan, hogy irattárát — díjazás ellenében — a területileg illetékes levéltár selejtezze, de az az irattár-felügyeleti jogkörrel nem egyeztethető össze. Az elmúlt öt évben a levéltárak közel 11 ezer alkalommal ellenőrizték az illetékességi körükbe tartozó szervek iratkezelési rendjét. Ezek hatásfoka, részben az ellenőrzések nagy száma miatt is, igen változó volt. A jegyzőkönyvbe foglalt iratkezelési hibák kijavítására viszonylag ritkán került csak sor. Az iratképző szervek és a levéltárak kapcsolatát általában kedvezőtlenül befolyásolja az a tény, hogy a levéltárak többsége iratátvételi kötelezettségének a meghoszszabított irattári őrzési idő ellenére sem tud eleget tenni. Az a kényszer szülte gyakorlat, hogy a levéltári anyagot évtizedeken keresztül a létrehozókkal őriztessük, egyre kevésbé tartható fenn. Az Űj Magyar Központi Levéltár irányítása mellett lefolytatott értékhatár-vizsgálatok eredményeire építve, a Levéltári Osztály a tervidőszak elején kezdeményezte a tanácsi szakigazgatási szervek irattári tervének módosítását. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala által kiadott új irattári terv mintegy 50%-kal csökkenti a levéltári megőrzést igénylő tételek számát. Joggal reméljük, hogy ezzel az intézkedéssel fokozatosan sikerül majd visszaszorítani az átmeneti megőrzést igénylő iratok nagy tömegű beáramlását a tanácsi levéltárakba. A többi ágazat irattári tervének felülvizsgálata még csak az előkészítés stádiumában van. Az irattárak forrásérték szerinti rangsorolása és a levéltárak illetékességi körébe tartozó szervek számának ezzel összefüggő csökkentése a tervezettnél jóval lassabban halad előre, s csak ez év végére készül majd el. A munkálatok elhúzódásában döntő szerepe van annak, hogy a levéltári értékrend felállítását illetően még közel sem egységes a levéltárosok szemlélete. 4. A levéltári anyag hatékonyabb védelmét szolgáló fejlesztési terv Az elmúlt öt évben a levéltárak tevékenysége iránti érdeklődés növekedésének számtalan jelét tapasztalhattuk. Gondjainkkal, problémáinkkal, s különösen az iratvédelem területein kialakult helyzettel a felsőbb párt- és állami szervek is megkülönböztetett figyelemmel foglalkoztak. A levéltárak helyzetéről és tevékenységéről a Művelődési Minisztérium 1981-ben az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő Agitációs és Propaganda Bizottság, 1983-ban pedig az országgyűlés kulturális bizottsága előtt tett jelentést. A szakterületen dolgozók széles körű bevonásával készített előterjesztések behatóan elemezték az iratvédelem állapotát és beszámoltak a minisztérium fejlesztési elképzeléseiről. A jelentések nyomán született állásfoglalások tarthatatlannak minősítették a levéltári anyag gyűjtését és őrzését jellemző állapotokat, s a fejlesztési tervek megvalósításában támogatásukról biztosították a minisztériumot. A felsőbb szintű állásfoglalások alapján intézkedési terv készült a veszélyeztetett állapotú levéltári anyag megmentésére. E dokumentumot, amely a VII. ötéves terv időszakára szólóan rögzíti a legfontosabb fejlesztési feladatokat, a Művelődési Minisztérium vezető testülete 1985. július 1-én megtartott ülésén tárgyalta meg és fogadta el. A VII. ötéves terv időszakára szóló fejlesztések megtervezésekor abból kellett kiindulnunk, hogy a levéltárak működési feltételeinek szükséges mértékű javítására, az iratvédelem helyzetének gyökeres megváltoztatására továbbra sincs lehetőségünk. A veszélyeztetett állapotú levéltári anyag megmentését szolgáló intézkedési terv éppen ezért azokra a feladatokra összpontosított, amelyek 7
