MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Molnár József: A levéltárak feladatai a VII. ötéves tervben. • 1985. [LSZ 1985/3. 3-11. p.]
szaki Egyetem, valamint az Erdészeti és Faipari Egyetem) létesített szaklevéltárat. A nagy ipari objektumok, a tervező, kutató és egyéb tevékenységet folytató országos intézmények levéltárainak, valamint a modern adathordozók, az építészeti és műszaki dokumentációk szakirányú gyűjteményeinek létrehozására tett erőfeszítések viszont nem vezettek eredményre. A Művelődési Minisztérium ilyen irányú kezdeményezéseivel szemben egyre merevebb ellenállás tapasztalható. Ezért a számítógépen rögzített adatok archiválásának tovább nem halasztható feladatara 1981-ben az Új Magyar Központi Levéltár kapott megbízást. A munka szakmai követelményeinek és programjának kidolgozása megtörtént. Végrehajtására négy fővel új szervezeti egység alakult. A feladat tényleges ellátása azonban legalább 30 fős létszámot, s megfelelő technikai felszereltséget igényel. A Szakszervezetek Központi Levéltára ebben a tervperiódusban a korábbinál jobb, a gyűjtőmunka feltételeit is biztosító elhelyezést nyert. Az állami szervek által fenntartott szaklevéltárakban a folyamatos iratátvétel feltételei az elkövetkező öt évre is adottak. A levéltári anyag tárolási körülményei egyrészt az e célra folyósított 3 millió Ft összegű állami támogatás, másrészt a saját erőből elvégzett javítások nyomán a 37 egyházi levéltár többségénél is elfogadhatóvá váltak. 2. A központi és reigonális jellegű iratvédelmi műhelyek létrehozásának ügye A VI. ötéves terv időszakára a Művelődési Minisztérium a hatékonyabb iratvédelem megszervezésének kiemelt feladataként központi és regionális jellegű mikrofilmező és restauráló műhelyek felállítását irányozta elő. (A tervezett géppark évente mintegy 8 millió felvétel elkészítésére, vagyis kb. 1000 folyóméter iratanyag lefilmezésére, valamint 20 folyóméter irat restaurálására lett volna alkalmas.) E terv megvalósítása és az ilyen irányú helyi kezdeményezések támogatása érdekében a minisztérium központi pénzalap létesítését is elhatározta, de ezt a gazdasági helyzet és a tárca költségvetési kereteinek alakulása miatt eddig még nem sikerült realizálni. A központi támogatás esetleges lehetősége viszont ösztönzően hatott a megyékre. Az elmúlt öt évben négy megyei tanács (Baranya, Békés, Szolnok, Tolna) regionális jellegű mikrofilmező, további három (Borsod-Abaúj-Zemplén, Somogy, Veszprém) pedig restauráló műhely céljaira alkalmas helyiséget alakított ki. 3. Az iratkezelés helyzete, a levéltárak és az iratképző szervek kapcsolata A tömeges iratképzés körülményei között számtalan veszélynek kitett levéltári anyag fennmaradása döntően attól függ, hogy az egyes hivatalok, intézmények, vállalatok és egyéb más szervek hogyan hajtják végre, illetve egyáltalán végrehajtják-e az iratkezelési szabályzatokban foglalt előírásokat. Erre a kérdésre az 1984-ben elvégzett országos felmérés adatai levéltári szempontból továbbra is kedvezőtlen választ adnak. Az iratok szakszerű és gyors selejtezését szolgáló irattári tervek megfelelő alkalmazását még mindig csak nagyon kevés helyen (a tanácsi szakigazgatási szerveknél, néhány főhatóságnál, valamint a vállalatok és intézmények 15—200 /'o-ánál) sikerült megvalósítani. Azoknál a szerveknél, ahol az irattári tervet figyelmen kívül hagyják vagy rosszul alkalmazzák, a selejtezés az iratok rendezésével és darabonkénti értékelésével végezhető csak el. Az irattári selejtezéseknek ez a módja — a kellő hozzáértés 6
