MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Molnár József: A levéltárak feladatai a VII. ötéves tervben. • 1985. [LSZ 1985/3. 3-11. p.]

a) Országos levéltárak A Magyar Országos Levéltár századeleji épülete •— bár tetőszerkezetében életveszélyessé vált —, hazai viszonyaink között a legjobb feltételeket biztosítja az iratok tárolásához. Ennek ellenére a levéltár különlegesen értékes anyagán különböző kártevők (mikrobák, rovarok) telepedtek meg. Az ilyenkor szükséges fertőtlenítési munkák elvégzése a megfelelő berendezések hiánya miatt sajnos évről évre halasztódik. Itt működik az ország legnagyobb mikrofilmező műhelye, évi 120 folyóméter irat lefilmezésére méretezett kapacitással, a géppark azonban már rendkívül elhasználódott, leromlott állapotban van. A restaurálóműhely kapacitása — a szükségletekhez viszonyítva — igen kicsi. Az 1970-ben létesített Új Magyar Központi Levéltár rendeltetésszerű működésének feltételeit még nem sikerült megteremtenünk. Jelenleg 15 ezer folyómétert tesz ki az az iratanyag, amelyet a levéltárnak — a törvényes előírások értelmében — már át kellett volna vennie, ez a mennyiség évente átlag 1500 folyóméterrel gyarapszik. További súlyos gond, hogy a levéltár 13 ezer folyóméter iratanyagának közel 30%-át — a papír- és íróanyag minősége miatt — a szétmállás, az elhalványulás veszélye fenyegeti. A bennük rejlő információk csak azonnali mikrofilmezéssel menthetők meg. Ugyanakkor a levéltár egy évvel ezelőtt kialakított, két kamerával működő gépparkja évente mindössze 60 folyóméter irat filmezésére képes. b) Tanácsi levéltárak Az a fejlődési folyamat, amely a területi levéltárak tanácsi irányítás alá helyezését követően indult meg, az egyre nehezülő gazdasági körülmények középette is az elmúlt öt évben hozta a legtöbb eredményt. A már levéltárban levő anyagnak mintegy 20%-a került jobb körülmények közé, s több mint 25 ezer folyóméter irat átvételére nyílt lehetőség. A működési feltételek évtizedek során kialakult hiányait, feszültségeit ez a nagyarányú fejlesztés jelentősen csökkentette ugyan, de megszüntetni nem tudta. A tanácsi levéltárak anyaguk 40%-át még ma is felújításra szoruló, többnyire fűtetlen helyiségekben kénytelenek őrizni. A megfelelő raktárakban is zömmel olyan anyag található, amely évtizedekig volt rossz körülmények között. Mindezek következtében jelenleg 17 ezer folyóméter irat igényel mielőbbi restaurálást, s 30 ezer folyóméternyire tehető az az iratmennyiség, amely már csak mikrofilmezéssel menthető meg. Mikrofilmező műhely három tanácsi levéltárban működik, de ezek éves kapacitása nem éri el a 10 folyómétert. Gyorsmásoló berendezéssel is csak néhány intézmény rendelkezik. A restaurálási lehetőségek még ennél is gyengébbek. Szabad raktári férőhelyük a tanácsi levéltáraknak gyakorlatilag nincs. Nyilvántartásaik alapján az iratátvételben mutatkozó hátralék 60 ezer folyóméterre, a levéltári értékű irattári anyag éves gyarapodása pedig 4 ezer folyóméterre becsülhető. Az elhelyezési viszonyokat és a raktári férőhely szűkösségét illetően Bács-Kiskun, Győr-Sopron és Hajdú-Bihar megye levéltárai vannak a legrosszabb helyzetben. . - . c) Szaklevéltárak ; • ' < Az általános levéltárak szervezetileg zárt hálózatával szemben a szaklevéltáraké elvileg bővíthető. Élve ezzel a lehetőséggel, az elmúlt öt évben három oktatási intézmény (az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Nehézipari Mű-5