MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Molnár József: A levéltárak feladatai a VII. ötéves tervben. • 1985. [LSZ 1985/3. 3-11. p.]

szervező és -ellátó feladatainak kibővülése következtében napjainkra végbement, világszerte problematikussá tette a levéltári dokumentumok gyűjtését. — Az irattári anyag mennyisége az elmúlt fél évszázadban hallatlanul megnőtt, tartalmilag viszont felhígult (pl. a közigazgatási iratok levéltári értékű része a korábbi 85—90%-röl 3—4%-ra zsugorodott össze). A nagy tömegű irattári anyag használata nehézkessé vált. így az irattárak egyre kevésbé tudják betölteni azt a hagyományos funkciót, hogy a létrehozók napi működését segítsék. — Az irattárak használati értékének devalválódása a köztudatban kedvezőtlenül befolyásolta a levéltárak megítélését, holott a zömében egyedi jellegű levéltári anyag funkciója nem változott meg. Továbbra is a történettudomány elsődleges forrásbázisaként szolgál. Pusztulása, elkallódása pótolhatatlan veszteséget okozhat, történelmi ismereteinket, a társadalom tapasztalati anyagát teheti hiányossá. — A legújabb kor levéltári anyaga, bár a hivatali iratoknak csak töredékes részéből tevődik össze, terjedelmét tekintve többszöröse a korábbi korszakok dokumentumanyagának, s információs értéke is sokrétűbbé, gazdagabbá vált. Kiválogatása elég hosszadalmas folyamat, mivel bizonyos történelmi távlatot és alapos tartalmi elemzést igényel. Az irattári anyag selejtezésének időigényessége azonban szöges ellentétben áll a létrehozók érdekével, akik a keletkezéstől számított néhány év eltelte után már szeretnének megszabadulni a számukra feleslegessé vált irattömegtől. — Az iratokhoz használt papír minősége, időtállósága — tendenciáját tekintve — rohamosan romlik. Ezért az elmúlt néhány évtizedben keletkezett dokumentumok túlnyomó többsége csak mikrofilmen vagy más eljárással készült reprodukciók formájában archiválható. — A számítógép egyre szélesebb körű ügyviteli alkalmazása következtében a levéltári anyag növekvő hányada számítógépes adathordozókon jelenik meg. Ezek levéltári megőrzése teljesen új szakmai eljárások kidolgozását és igen költséges technikai berendezések beszerzését teszi szükségessé. A tömeges iratképzésből adódó ellentmondások feloldásának fő irányát a világ legtöbb országában az átmeneti levéltárként funkcionáló iratközpontok létrehozása jellemzi. Ezzel szemben Magyarországon — döntően történeti okokra visszavezethetően — magát a levéltári hálózatot sem sikerült még megfelelően kialakítanunk. 1. A levéltárak iratvédelmi munkájának tárgyi és technikai feltételei A levéltári anyag teljes körű védelmének elrendelésére és gyakorlati érvényesítésére hazánkban viszonylag későn, csak 1950-ben került sor. Nagyobbrészt ekkor kezdődött el a feudalizmus és kapitalizmus korszakából származó történeti források, valamint a felszabadulás utáni dokumentumok levéltári átvétele, de úgy, hogy a szükséges feltételek nem álltak rendelkezésre. Bár e munka felbecsülhetetlen értékek összegyűjtését szolgálta, a levéltárak többségénél hosszú időn keresztül nem történt számottevő fejlesztés. Ennek súlyos következményei a tanácsi levéltárak nagyobbik részénél még most is érzékelhetők. i