MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Molnár József: A levéltárak feladatai a VII. ötéves tervben. • 1985. [LSZ 1985/3. 3-11. p.]
MOLNÁR JÓZSEF A levéltárak feladatai a VII. ötéves tervben A Művelődési Minisztérium 1980-ban a levéltári szakterületre vonatkozóan kidolgozta a működési feltételek és a szakmai eljárások összehangolt fejlesztésének hosszú távú programját azzal a céllal, hogy az ezredfordulóig terjedő időszakban felszámolja a levéltári anyag védelmében mutatkozó súlyos hiányokat és korszerűsítse a levéltári anyag tudományos és közművelődési hasznosításának szakmai feltételrendszerét. A szakterület VI. ötéves tervének központi feladataként a minisztérium e program technikai és szakmai megalapozását jelölte meg. Az azóta eltelt időben igen jelentős változások történtek. Ezek elsősorban a levéltárak szakmai és tudományos tevékenységében, valamint a szakmai irányítás tartalmában, szervezetében és módszereiben követhetők nyomon. Az öt évvel ezelőtti állapotokhoz képest a működési feltételek is sokat javultak, de a tervezett fejlesztéseket csak részben sikerült megvalósítanunk. A tárgyi, a technikai és a személyi feltételek fejlesztésére az előttünk álló tervperiódusban is a szükségesnél szűkebb keretek között nyílik lehetőség. Ezért az 1980-ban elhatározott fejlesztési program céljait szem előtt tartva, a VII. ötéves tervidőszak levéltári feladatainak kijelölésekor a következő kérdésekre kell reális és jó válaszokat adnunk. — Milyennek minősíthető a levéltári anyag védelmének helyzete, s e helyzet javítását, a rendelkezésünkre álló anyagi eszközök mellett milyen szakmai feladatok elvégzésével tudnánk elősegíteni? — A rendezési, selejtezési, segédletkészítési munkákban, a kiadványok készítésében és a levéltárelméleti kutatásokban milyen feladatokat állítsunk előtérbe annak érdekében, hogy a levéltári anyag tudományos és közművelődési hasznosításának ügyét előbbre vigyük? A levéltári tevékenység 1986—1990 közötti fejlesztésének fő irányaira vonatkozó minisztériumi javaslat megvitatása az őszi igazgatói értekezlet egyik fontos napirendi pontja lesz. Az előbbi kérdések és az azokra adott válaszok közreadása akkor érné el célját, ha az igazgatói értekezleten felszólalók már a szélesebb szakmai közvélemény reagálását is tolmácsolnák. I. Levéltáraink többsége — folyamatos erőfeszítései ellenére — évtizedek óta nem tud megfelelni a törvényesen előírt iratátvételi kötelezettségeknek. Ez azonban nem elszigetelten jelentkező, csak a magyarországi levéltárakra jellemző gond. A hivatali iratok mennyiségének az a robbanásszerű növekedése, amely a társadalom intézményrendszerének kiszélesedése, a közigazgatás gazdaság-3