MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
A levéltári munka legfontosabb irányvonalai az SZKP XX. kongresszusa alapján, a második ötéves terv feladatai. Mellékletek: 2 db. • 1956.05.18 [86401-1-5/1956 LOK = MOL XIX-I-18-a]
^ — __________________________ ' szabadulás után kelethez tt iratany;g használhatóvá té-^ telát illetőleg is megvolt a törekvésünk snnak minél szélesebb körű rendelkezésre fcocsájtására, Sajnálatosan jellemző, hogy ugyanakkor történészeink részéről hiányzott az erre való igény: a Felszabadulási Emlékkönyv számára végzett széleskörű, feltáró munka alapján kölcsönözni kért nagytömegű iratanyagot az illető kutatók például csak igen kevéssé használták fel* Azonban az iratanyag kutathatóságánál feltétlenül van időhatár. Ha a Szovjetunióban az elhangzott bírálatok után is csupán az 1945 előtti anyagot nyitották meg a kutatás szamára, mi is zárlatot mondhatunk ki elvileg a 10 évnél fiatalabb iratokra, jelenleg pedig az 1948. január 1. előttiekre. Indokolt kivetehek helyet adhatunk, A túlzásba vitt éberség kérdésének a szov• • • jet levéltárak gyakorlatában ilyen élesen való jelentke• zésénél persze figyelembe kell venni azt, hogy ott a bírálat azért olyan éles, mert a szovjet rendszer immár 38 é~ ve alatt ügyviteli és közvetlen politikai érdeküket már •régen elveszített iratok indokolatlanul titkos kezeléséről volt szó., Nálunk leginkább a Párttörténeti Intézet álltai összegyűjtött, gyakran többévtizedes levéltári eredetó. iratok erősen bizalmas jellegű kezelése egyre inkább felveti a hasonló birálatot, minthogy a kutatás kéri az ilyen iratanyag szélesebb használhatóvá tételét, 4/ Ezzel kapcsolatban kell bírálat tárgyává- tennünk eddigi filmezési elveinket is. A levéltári anyagnak a kutatás számára filmen való kiadása eddig nálunk még csak külföldi viszonylatban nyert alkalmazást. Belföldi viszonylatban levéltári filmezésünk elsődlegesen biztonsági célokat szol- ■ gált, a levéltárakkal szemben anyag kölcsönzését illetőlegfelmerülő igényeket, az anyag eredetiben való kölcsönzásét lehetővé téve, a levéltári és részben a múzeumi háló•’ zatra támaszkodva elégítettük ki, a filmezés kölcsönzési szempontú felhasználhatóságát nálunk feleslegessé tették a viszonylag kis távolságok is; különösen értékes iratanyagért a kutatók hosszabb kutatás esetén általában vállalni tudták a helyszíni kutatást, A szovjet vonatkozásban elhangzott bírálatok mindenesetre rá kell, hogy irányítsák a fi- • gyeimet a filmezésben rejlő az anyag legközvetlenebb hozzáférhetővé tételét biztositó óriási lehetőségek szélesebb • körű kiaknázására is, 3/ Ha a levéltárak kiadói tevékenységét tekintjük, itt valóban rendkívül sajnálatos elmaradottságról kell beszámolnunk, Ez az elmaradás különös élesen jelentkezik éppen azon a területen, mely az anyag hozzáférhetővé tételének legmagasabb formáját jelenti,, A forráskiadásról beszélünk., E, téren mind külső, mind belső, mindkét vonatkozásban elvi és gyakorlati sikon is jelentkező nehézségek vannak, A külső nehézségeket illetőleg meg kell állapítanunk; hogy tudományos forráskiadásunk lehtőségéi egyre csökkennek; nem a levéltárosoknak az efféle munkálattól való húzódása, hanem elsősorban a magyar tudományos Akadémia illetékeseinek 4 Bi Ü .V -0 — 6 —
