MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK
Balázs Péter: Tanácsi levéltárak 1974-ben és 1975-ben. • 1976. [LK 1976/2. 303-328. p.]
Krónika 313 7. táblázat Rendezés (fin) 1975-ben Iratrendezés Raktári rendezés Minta A levéltár neve alap közép darab tárgyi ellenőrző Raktári rendezés állvátárgyi ellenőrző Raktári rendezés nyozás szintre Budapest Főváros 2 117 9 27 1 347 825 41 Baranya m. 101 10 65 57 Bács m. 182 63 50 130 250 Békés m. 4 12 62 750 106 Borsod m. 328 6 400 335 Csongrád m. 256 150 256 Fejér m. 12 138 16 28 1 050 140 Győr-Sopron m. 1. sz. 204 600 204 Győr-Sopron m. 2. sz. 103 3 460 Hajdú m. 141 180 60 321 Heves m. 2 200 1000 Komárom m. 11 185 130 165 Nógrád m. 198 Pest m. 58 420 48 4 500 23 Somogy m. 32 121 264 38 Szabolcs m. 221 44 20 977 Szolnok m. 150 90 668 222 Tolna m. 521 117 1238 Vas m. 150 1 Veszprém m. 21 150 17 1 100 135 Zala m. 2 000 100 Összesen 513 3 305 ! 226 55 1 867 12610 4 370 Az iratrendezések számsorai 5 év alatt kétségkívül növekvő tendenciát mutatnak, amit a levéltáraktól —• elsősorban a már ismertetett létszámgyarapodás folyományaként —joggal el is lehetett várni. Arra kell törekednünk, hogy a közép szinten rendezett iratok mennyisége a jövőben is az évi 3 ezer folyóméter körül mozogjon. A Fővárosi Levéltár két év alatt 427 folyóméter irat közép, illetve darab szintű feldolgozásáról gondoskodott. Rendezésre került a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (1870—1948), a tiszti ügyészség (1867—1944), a budai telekhivatal (1705—1852 közötti számadások), a Budapesti Büntetőtörvényszék (1942—1943), több iskola, az igazoló bizottságok, több tanácsi osztály, vállalat, a Pesti Város-, kapitányi Hivatal (1850—1873), á Fővárosi Polgármesteri Hivatal (1894—1949) anyaga, valamint Szendy Károly volt polgármester 1934—1944 közötti félhivatalos levelezése. A nagy volumenű (2816 folyóméter) ellenőrző rendezés az anyag költöztetésre történő előkészítését szolgálta. Az ugyancsak jelentős mennyiségű raktári rendezést részben raktárfelújítási munkák (födémcsere), részben profilírozás (vállalati iratok átszállítása a Hess András téri épületbe) indokolták. A Baranya megyei Levéltár két év alatt 221 folyóméter iratot rendezett közép, illetve kisebb terjedelemben darab szintre. A közép szinten feldolgozott iratok két év alatt a Pécsi Rendőrkapitányi Hivatal (1848—1923), a városi házi pénztár, az adószedő, illetve az adóhivatal, a telekhivatal, a Mohácsi Selyemgyár Rt., a pécsi dalárda és különböző zenei egyesületek és a megszűnt termelőszövetkezetek anyagával gyarapodtak. A Bács-Kiskun megyei Levéltár közép, vagy annál mélyebb szintre 181 folyóméter iratot rendezett, köztük Kecskemét város anyagából az instanciákat (1838—1840), a rendszabásokat és normáliákat, valamint a polgári kori szabályrendeleteket, továbbá a kalocsai főszolgabírói hivatal (1905— 1944) anyagát. A Békés megyei Levéltár közép szinten 35, (elsősorban tanácsi provenienciájú fondok), darab szinten 12 folyóméter anyagot rendezett. Ez utóbbi munka a Kner Nyomda (1882—1946) anyagának 10 Levéltári Közlemények II.