MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Tanácsi levéltárak 1974-ben és 1975-ben. • 1976. [LK 1976/2. 303-328. p.]

314 Krónika feldolgozását jelentette. A levéltár — három raktárhelyiségének korszerűsítése kapcsán — 1030 folyóméter anyag mozgatását végezte el, ügyelve arra is, hogy a visszarakott iratok a fondjegyzék szerinti ideális rendben kerüljenek helyükre. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár közép szintre 515 folyómétert rendezett, amelynek többségét Borsod megyei feudális és kapitalista kori fondok, Zemplén megyei abszolutizmus kori fondok, Miskolc városi kapitalista kori fondok, megyei, városi, járási és községi tanácsi iratok alkották. A sátoraljaújhelyi fióklevéltár felújítási munkáival párhuzamosan és a fondjegyzéknek megfelelő profilírozás céljából a levéltárban 1579 folyóméter anyag átrakását végezték el. A Csongrád megyei Levéltár a volt Csanád megyei (közgyűlés, törvényszék, adószedő), a volt Csongrád megyei (11. József kori közigazgatási és bíráskodási fondok), Szeged városi (gazdaszék, szépítő bizottmány, polgármester, számvevőség), Hódmezővásárhely városi (1907—1929. évi tanácsi) és Makó városi (1872—1882. évi tanácsi és 1945—1949. évi polgármesteri) anyagból közép szintre 491 folyómétert rendezett. A Fejér megyei Levéltár közép vagy annál mélyebb szintre 423 folyóméter iratot rendezett, közte több Fejér megyei (törvényszék, főügyész, központi választmány, alispán), Székesfehérvár városi (polgármester, szegényügyi hivatal) fondot, továbbá a Fejér megyei Tanfelügyelőség, több iskola (Ybl Miklós Gimnázium, Cisztercita Gimnázium, Ferenc József Nőnevelő Intézet, móri polgári iskola), és a megyei tanács V.B. szakosztályai anyagát találhatjuk. A levéltár átköltöztetése a tervidőszak alatt 1644 folyóméter anyag mozgatását jelentette. A Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltár több kisebb Győr megyei fond, Magyaróvár városi iratok (tanács, kamarási hivatal, pénztárnok), családi, személyi és iskolai fondok, valamint a Győr megyei Tanfelügyelőség (1903—1945), az Államépítészeti Hivatal (1871—3945) anyagának közép szintű feldolgozásáról gondoskodott, együttesen 224 folyóméter terjedelemben. A Győr-Sopron megyei 2. sz. Levéltár közép szinten rendezett anyaga két év alatt 296 folyóméterrel gyarapodott. 1974-ben a levéltár a felszabadulás utáni vállalati anyagát, 1975-ben Sopron megyei 1628—1848 évi közgyűlési, Sopron város 1945—1970. évi tiszti ügyészi és kataszteri iratait, több személyi és családi (Szenczi, Simon, Mollay), a Sopron városi Idegenforgalmi Hivatal (1920—1967), valamint Sopron város és a csornai járás községeinek felszabadulás utáni tanácsi anyagát rendezte. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár rendező munkája (közép szintre 143 folyóméter) úgyszólván valamennyi fondcsoportra kiterjedt. Többek között sor került a Közjegyzői Kamara (1880—1950), a Debreceni Tankerületi Főigazgatóság (1936—1950), az ítélőtábla (1945—1950), az Államügyészség (1945—1953), a megyei Termelőszövetkezeti Tanács (1954—1957) és az Állami Gazdaságok Hajdú-Bihar megyei Igazgatósága (1951—1960) iratainak rendezésére. A Heves megyei Levéltár mindkét évben csak raktárrendezési és mintaállványozási munkát végzett, amelynek keretében szinte egész anyagát többször is meg kellett mozgatnia. Az új állványzattal ellátott, nedvesség ellen szigetelt raktárakba az iratok kiterített állapotban, dobozokba helyezve kerültek vissza. A Komárom megyei Levéltár két év alatt 350 folyóméter iratot rendezett. Ennek túlnyomó többségét 1945 utáni, illetve ezen belül is tanácsi provenienciájú anyag képezi, azaz olyan iratok, amelyeket a levéltárnak már rendezetten és selejtezetten kellett volna megkapnia. Ezeken túlmenően a levéltár még az esztergomi (1896—1944) és a dorogi (1922—1944) kórház irataiban végzett közép szintű rendezést. A Nógrád megyei Levéltár 293 folyóméter terjedelemben Nógrád megyei (megyehatósági, alispáni, tiszti ügyészi, árvaszéki), balassagyarmati városi (polgármesteri, 1950 utáni tanácsi), továbbá vállalati és iskolai iratokat rendezett. A Pest megyei Levéltár közép, illetve darab szinten 947 folyóméter irat feldolgozásáról gondoskodott. Ezek között található Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye Törvényhatósági Bizottsága Központi Választmányának (1877—1944), Cegléd város polgármesterének (1872—1944), Nagykőrös város tanácsának (1593—1848), polgármesterének (1848—1944), városgazdájának (1800—1848), számvevőségének (1872—1950) és árvaszékének (1872—1944), továbbá több községnek anyaga. A levéltárban 1731 folyóméter anyag mozgatását végezték el. Elsősorban a nagykőrösi részlegen kellett a begyűjtött és az ideszállított dél-pestmegyei anyagnak helyet biztosítani, a megyeházán viszont helyiségcsere miatt vált szükségessé a raktári átrakodás. A Somogy megyei Levéltár közép szinten 78, darab szintre 191 folyóméter iratot rendezett. Az előbbiek közül a Kaposvári Cukorgyár (1894—1930), a Kaposvári Pénzügy igazgatóság (1895—1950) és a szántódi és szöcsénypusztai erdőgazdaság, az utóbbiak közül a rendőrkapitánysági, iskolai iratok mellett a Balatoni Intéző Bizottság siófoki kirendeltségének (1933—1949), a Magyar Nemzeti Szö. vétség kaposvári csoportjának (1944) és a feudális kori összeírásoknak anyaga érdemel említést-Villanyszerelési munkák miatt a levéltárnak 290 folyóméter irat átrakását is el kellett végeznie.