MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Az általános levéltárak 1972-ben és 1973-ban. • 1975. [LK 1975/2. 353-380. p.]

Krónika 369 A Veszprém megyei Levéltár a rendezési terv elkészítésénél elsősorban a szocialista kori iratok feldolgozására törekedett. A tanácsi szervek anyaga mellett a megyei Beruházási Vállalat, illetve Igazgatóság (1950—54), a megyei Kereskedelmi Iroda, illetve Igazgatóság (1952—55), a megyei Lapkiadó Vállalat (1950—64), a megyei Vendéglátóipari Tröszt (1952—54) iratainak középszintű rendezéséről gondoskodott. Darabszinten rendezték a plakátgyűjteményt (1873—1972) és a Veszprémi Káptalani Uradalom úriszéki iratait (1795—1837). A levéltár 3 31 folyóméter rendezetlen és 227 folyóméter alapszinten rendezett (azaz együtt 558 folyóméter) anyagából 344 folyóméter szocialista kori, ami természetes velejárója annak a ténynek, hogy az iratok mennyisége 2 évtized alatt a háború előttinek többszörösére növekedett. A Zala megyei Levéltár a Bach-kori járási iratokból középszintre rendezte a sümegi és a tapolcai cs. kir. szolgabíróságok és járásbíróságok 1850—54. évi iratait, s ezekből néhány kisebb fondót is leválasztott. Rrendezés folyt a letenyei, pacsai és a zalaegerszegi járási főjegyző irataiban is. Darabszinten rendezték a községi tanácsok, végrehajtó és állandó bizottságok jegyzőkönyveit. Az 1973. évi rendezési munkák középpontjába a nedvességártalom miatt szükségessé vált raktári munkák kerültek. Ennek kapcsán azonban arra is törekedtek, hogy a levéltár anyagának fondjegyzék szerinti ideális elhelyezése terén is előbbre jussanak. A levéltár anyagából még 208 folyóméter rendezetlen, 426 folyóméter alapszinten rendezett. A legnagyobb feladatot a megyei igazgatás felszabadulás előtti (282 folyóméter) és a szakigazgatási szervek 1950 előtti (168 folyóméter) iratainak rendezése jelenti. A tanácsok iratai 80%-ban már rendezettek. Az általános levéltáraknak még 6968 folyóméter rendezetlen és 14 223 csak alapszinten rendezett, azaz 21191 folyóméter középszintű rendezésre váró anyaguk van. A Magyar Országos Levéltár iratainak rendezése lényegében a jelen 5 éves terv folyamán befejeződik, dolgozóinak számát is figyelembe véve viszonylag kedvező az Új Magyar Központi Levéltár anyagának rendezettsége is. A tanácsi levéltárak többsége a jelenleg őrizetében levő iratok középszintű rendezését a következő 5 éves terv folyamán be tudja fejezni, néhány levéltárnak (Fővárosi, Bács-Kiskun, Borsod, Pest és Tolna megyei) azonban, amely a rendezetlen iratok több mint 50%-át őrzi, ehhez még legalább egy évtizedre lesz szüksége. Az egész iratállomány egyharmada, lényegében teljesen a tanácsi levéltárak őrizetében levő anyag még mintaállványozásra, illetve dobozolásra vár. Selejtezés Selejtezést a levéltárak évek óta vagy a rendezéssel párhuzamosan, vagy külön munkanemként végeznek, A két országos levéltár iratai átselejtezését még nem kezdte meg, s a tanácsi levéltárak többségében is ez a munka az ad hoc igényekhez igazodik. Ki kell emelnünk a Veszprém megyei Levéltár azon céltudatos törekvését, hogy — elsősorban gazdasági jellegű — fondjait megtisztítsa a levéltári értéket nem képviselő iratoktól, s ezáltal nemcsak számottevő férőhelyhez jut, hanem anyaga is áttekinthetőbbé, kezelhetőbbé válik. (Korábban elsősorban a Békés és a Heves megyei Levéltár ért el e téren említésre méltó eredményeket.) A Levéltári Igazgatóság napirendre tűzte annak a kérdésnek megvizsgálását, hogy az 1850— 1867 közötti helyi igazgatás iratait nem lenne-e célszerű selejtezés alá vonni. E célból több tanácsi levéltár végzett a megyei, illetve járási szintű igazgatási és bíráskodási iratokban kísérleti selejtezést. Ezek eredményeinek összefoglaló értékelésére 1974-ben igazgatói értekezlet keretében kerül sor. A Fővárosi Levéltár tanügyi — közoktatási ügyosztály 1873—1918 közötti — iratait 4 nyugdíjas időszaki dolgozó alkalmazásával selejtezte. A teljes anyag 68%-át lehetett kiselejtezni, s így a munka révén 75 m3

raktári férőhely és

100 folyóméter állványzat szabadult fel. A selejtezési szabályzatot Ort János állította össze, s ő végezte a munka betanítását és ellenőrzését is. A levéltárnak még jelentős selejtezési feladatai vannak, hiszen több mint 5 ezer folyóméter (elsősorban felszabadulás előtti igazgatási és vállalati) anyag vár még selejtezésre. A Baranya megyei Levéltár selejtezést nem tervezett, de a megszűnt mezőgazdasági termelőszövetkezetek iratainak rendezése során 16 zsák jórészt üres nyomtatvány, számla, valamint könyvelési-számviteli anyag került selejtbe. E levéltárnak ugyancsak 5 ezer folyómétert meghaladó mennyiségű irat átselejtezéséről kell még gondoskodnia, amelyből 3 és fél ezer folyóméter a felszabadulás előtti közigazgatási és több mint ezer folyóméter a bírósági irat. A Bács-Kiskun megyei Levéltár a Kiskunhalasi Állami Gazdaság 1950—59. évi, Kiskunhalas város 1945—57. évi közigazgatási és Kiskunfélegyháza város 1876—1933. évi árvaszéki iratait selejtezte át. Figyelmet érdemel, hogy a kiskunhalasi közigazgatási iratok felét ki lehetett selejtezni. A levéltárban 4300 folyóméter (közte 1700 folyóméter felszabadulás előtti közigazgatási és 1500 folyóméter — nagyobb részt tanácsi — felszabadulás utáni) irat vár még átselejtezésre. Az intenzív selejtezés a Békés megyei Levéltár egyik legfontosabb^munkája volt. A községi iratok mellett említést érdemel a Békés megyei Kereskedelmi Iroda és az Állami Biztosító Megyei Igazgatósága iratainak selejtezése, mert