MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Az általános levéltárak 1972-ben és 1973-ban. • 1975. [LK 1975/2. 353-380. p.]

370 Krónika mindkettő anyagának kétharmada kiselejtezhetőnek bizonyult. A levéltár 1966 óta végez rendszeres selejtezést, s előreláthatólag négy év múlva egész anyagának átselejtezését be fogja fejezni. A Borsod megyei Levéltár 1250 folyóméternyi selejtezendő anyaga felszabadulás előtti közigazgatási irat. Figyelemre méltó eredmény, hogy a levéltár 1200 folyóméternyi szocialista kori anyaga már nagyobb részben selejtezett, illetve kisebb részben nem igényel selejtezést. A Csongrád megyei Levéltár közigazgatási és gazdasági jellegű fondokat egyaránt átselejtezett. Ez a munka a rendezés mellett a levéltár legfőbb feladata volt. A levéltárnak még 600 folyóméternyi selejtezendő anyaga van, amelynek egynegyede felszabadulás előtti közigazgatási, másik negyede felszabadulás utáni tanácsi irat, a többi más fondcsoport átselejtezendő anyaga. A Fejér megyei Levéltár a középszintű rendezéssel párhuzamosan selejtezést is végzett. Az alispáni hivatal (1883—84) és az építési osztály (1950—56) irataiból 40, a tervosztály (1950—56) irataiból viszont nem egészen 20%-ot lehetett kiselejtezni. A levéltárra még több mint 1000 folyóméter irat átselejtezése vár, aminek egyik fele felszabadulás előtti (majdnem teljesen megyei és thj. városi közigazgatási), másik fele felszabadulás utáni (zömmel tanácsi) anyag. Ez utóbbi iratok átselejtezéséről az átadó szerveknek maguknak kellett volna gondoskodniuk. A Győr-Sopron megyei 1. sz. Levéltár az árvaszéki iratokban próbaselejtezést végzett és tapasztalatairól a Levéltári Igazgatóság részére összefoglaló értékelést küldött. Hasonlóképpen járt el a levéltár a Bachkori megyefőnöki iratok próbaselejtezésénél is. Az itt szerzett észrevételekről a levéltárigazgató — forrásértékelést is tartalmazó — tanulmányt készített, amelynek lényege, hogy ennek az anyagnak a selejtezése nagyon időigényes feladatnak bizonyul, s az időráfordítás nem áll arányban a helynyeréssel: a levéltári érdekek figyelembe vételével az iratoknak legfeljebb 10%-a selejtezhető ki. A levéltárnak még 1200 folyóméter átselejtezendő anyaga van, s ebből 800 folyóméter az 1945 előtti megyei és thj. városi közigazgatási irat. A Győr-Sopron megyei 2. sz. Levéltár 1972-ben a Levéltári Igazgatóság felkérésére két Bach-kori fond (a Soproni cs. kir. Megyei Törvényszék és a Soproni cs. kir. II. oszt. Járásbíróság) anyagában kísérleti selejtezést végzett, s ugyanezen évben és 1973-ban még gazdasági szervek irataiban selejtezett. A levéltárban még 600 fm igazgatási és gazdasági jellegű irat vár átselejtezésre. A Hajdú-Bihar megyei Levéltár részben igazgatási, részben gazdasági szervek irataiban selejtezett. Az utóbbiak közül érdemes megemlíteni a megye két gyógyszergyárának irataiban végzett selejtezést; az anyag mennyisége ugyanis a selejtezés révén egyharmadára csökkent. A levéltár anyaga lényegében selejtezettnek tekinthető, mert mindössze 114 folyóméter a még átselejtezendő irat. A Heves megyei Levéltár 1972-ben árvaszéki (kiselejtezhető volt az anyag 80%-a) és járási tanácsi iratokat (a selejt 25 %) selejtezett. A levéltárnak 460 folyóméter (teljes egészében felszabadulás utáni) irat átselejtezéséről kell még gondoskodnia. A Komárom megyei Levéltár 1972-ben a megyei árvaszék, 1973-ban a Nagyigmándi Járásbíróság, a megyei Közmunkaügyi Felügyelőség és az Esztergomi Ipartestület irataiban végzett selejtezést. A levéltár anyagának még kétötöde, több mint 1200 folyóméter irat selejtezésre vár. A Nógrád megyei Levéltár megyei és járási tanácsi iratokból 70 %-ot, polgári kori községi iratokból 75 %-ot, az Államépítészeti Hivatal irataiból 50%-ot ítélt kiselejtezhetőnek. A levéltár igazgatója a Füleki cs. kir. Szolgabíróság irataiban kísérleti jellegű selejtezést végzett. A levéltár iratanyagának felét (617 folyómétert) még át kell selejtezni. A Pest megyei Levéltár a tervidőszak alatt selejtezési munkát nem végzett. Iratanyagából még 5141 folyóméter átselejtezésre szorul. A Somogy megyei Levéltár a megyei Nyomdaipari Vállalat nyomtatványgyűjteményét selejtezte át. A levéltár anyagából még 1083 folyóméter selejtezésre vár. A Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár megyei és járási közigazgatási, továbbá járásbírósági iratokat selejtezett 186 folyóméter terjedelemben. A levéltár egész anyagából még egyharmad részt (973 folyómétert) át kell selejtezni. A Szolnok megyei Levéltár csak a rendezéssel párhuzamosan végzett ún. durva selejtezést. A levéltár anyagának 60%-át (2013 folyómétert) még ezután kell majd átselejteznie. A Tolna megyei Levéltár ugyancsak rendezéssel párhuzamos durva selejtezést végzett. A levéltár kimutatása szerint az egész anyagnak 70%-át (3300 folyómétert) kellene levéltári érték szempontjából átvizsgálni. A Vas megyei Levéltár árvaszéki és főszolgabírói iratokban végzett selejtezést. Az utóbbiban az iratoknak felét lehetett kiselejtezni. A levéltár igazgatója kísérleti jellegű selejtezést végzett az 1861—1871 közötti főszolgabírói iratokban. A levéltárnak még 1327 folyóméter (90%-ban kapitalista kori) átselejtezendő irata van. A Veszprém megyei Levéltárban a Zirci Járásbíróság iratainak 50, vállalati iratoknak 70, bankiratoknak 75, járásbírósági iratoknak több mint 80 %-a bizonyult levéltári szempontból értéktelennek. A levéltár egész anyagának 10%-át selejtezte át, s a céltudatos munka jelentős férőhelynyereséggel járt. A Zala megyei Levéltár a zalaegerszegi polgármesteri és a központi járási, továbbá erdőgazdasági iratokban végzett selejtezést, amely közel 50 %-os férőhelynyeréssel járt. Simonffy Eniil kísérleti selejtezést kezdett a Nagykanizsai cs. kir. Szolgabírói Hivatal irataiban. A levéltár anyagának selejtezettsége viszonylag kedvező: még 405 folyóméter irat átselejtezéséről kell gondoskodnia (az egész anyag 13 %-a). A selejtezések révén 2 év alatt 1672 polcfolyóméter férőhely szabadult fel. Mivel az általános levéltárakban még országosan 35 ezer folyóméter irat (egész anyaguk több mint egynegyede) átselejtezésre vár, ez a munka a következő ötéves terv egyik fő feladata lesz.