MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Ember Győző: A Magyar Országos Levéltár öt éve 1966-1970. • 1972. [LK 1972/2. 441-515. p.]

496 Krónika Az újságcikkeket, nekrológokat, recenziókat nem vettük figyelembe. A kimutatás csak a levéltári irodalom körébe tartozó műveket tünteti fel, az egyénieket nem. Öt év mennyiségi termése 221 mű 21 058 oldalon. Az oldalakat 16 oldalas ívekre számítva át, 1316 nyomtatott íven. Évi átlagban ez 44,2 művet, illetve 263 ívet jelent. Tudományos státushelyeink — amelyek azonban nem mind tudományos dolgozóval voltak betöltve — száma átlagosan 48 volt. Egy tudományos státushelyre tehát a levéltári irodalom terméséből évi 5,48 nyomtatott ív esett. Még kedvezőbb a kép, ha az egyéni témájú megjelent kiadványokat is figyelembe vesszük: 85 művet 2515 oldalon. A művek száma ezzel 306rra, az oldalaké 23 573-ra emelkedik. így az egy tudományos státushelyre eső megjelent kiadvány mennyisége 6,13 nyomtatott ív. Ilyen ötéves átlageredménnyel minden tudományos intézmény nagyon elégedett lehet. Még akkor is szép ez az eredmény, ha figyelembe vesszük, hogy egyes kiadványainkon más intézmények alkalmazottai is dolgoztak, továbbá azt a tényt, hogy nagyobb terjedelmű kiadványaink túlnyomó többsége levéltári segédlet, forrásközlés és történeti statisztikai feldolgozás, olyan műfajú munkák, amelyeket általában könnyebb készíteni, mint feldolgozásokat. De ne felejtsük el, hogy á levéltári segédletekben és a forrásközlésekben is vannak jelentős terjedelmű feldolgozás jellegű részek, a történeti statisztika pedig teljes egészében feldolgozás, vagy félfeldolgozás. És ne felejtsük el azt a tényt se, hogy a mi tudományos dolgozóink az 5 év során teljes munkaidejüknek csupán egyhatodát, 16,78%-át fordították kiadványok készítésére. De ha nem a mennyiségi összeredményt, hanem az egyes műfajokban elért teljesítményeket külön-külön nézzük, az elismerés mellett bíráló észrevételeket is tehetünk. A levéltári segédletek között mind a 15 megjelent nagyobb mű repertórium vagy áttekintő raktári jegyzék. A Levéltári Leltárak című, sokszorosított formájú, sorozatban nem is jelent meg más, mint a mi anyagunkról, a mi dolgozóink által készített segédlet. Ez nem vet jó fényt a területi állami levéltárak segédletkészítő munkájára, bár figyelembe kell vennünk, hogy ők ebben a tervidőszakban fond-és iratjegyzékeket publikáltak. A magunk részéről sajnálatosnak tekinthetjük, hogy a nyomtatásban megjelenő ismertetőleltár sorozatunkban a tervidőszakban egyetlen kötet sem került kiadásra. Igaz, az előző ötéves tervidőszakban kettő is megjelent. Örvendetesnek mondhatjuk ellenben, hogy dolgozóink terven kívül különböző folyóiratokban 28 kisebb-nagyobb segédletet, illetve segédletnek minősíthető anyagismertetést és értékelést tettek közzé, jelentős mértékben növelve ezáltal elsősorban saját anyagunk, de más levéltárak anyagának is minél könnyebb használhatóságát. A levéltári segédletek publikálásában elért teljesítményünkkel méltán lehetünk elégedettek. Meglepően sok, 49 cikk vagy tanulmány jelent meg, amely levéltártani kérdésekkel foglalkozik. Ennek a ténynek akkor is örülnünk kell, ha figyelembe veszszük, hogy a megjelent művek között többségben vannak a beszámoló jellegűek, amelyek a levéltári munka módszertanához nyújtanak adalékokat. De szép számmal vannak köztük olyanok is, amelyek a levéltárügy és a levéltári munka elvi kér-