MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Az általános levéltárak 1970-ben. • 1971. [LK 1971/2. 367-393. p.]

Krónika 391 Anyakönyvi munkák Feltűnően elütő időfelhasználással foglalkoznak a levéltárak az őrizetükben levő állami anyakönyvi másodpéldányok kezelésével. A legfőbb feladatot az utólagos értesítések jelzeteinek bevezetése jelenti. Az évente országosan mintegy 150 ezer értesítés bevezetése általában megtörténik, nagyobb — a korábbi évekből örökölt — hátraléka csak a Fővárosi Levéltárnak (33 ezer), továbbá a Borsod (28 ezer) és Szabolcs (27 ezer) megyei Levéltárnak van. Az értesítések bevezetésére természetesen nem lehet napi normát kijelölni, de a szélsőséges esetek (kiemelkedő teljesítmény napi 150 bejegyzés, de van olyan levéltár is, amelynek napi átlaga csak 25 bejegyzés) között olyan nagy a különbség, hogy a hátul kullogókra fel kell figyelni. Azt valamennyi levéltárnak javasolni lehet, hogy az értesítések bevezetésével évente csak egyszer foglalkozzék, mert a munka .ily módon történő megszervezése jelentős időmegtakarítással jár. Továbbképzés A levéltárak dolgozóinak továbbképzését a Levéltári Igazgatóság kezdettől fogva hatékonyan támogatja, illetve megkülönböztetett figyelemmel kíséri. Az év folyamán 3 fő (valamennyi tanácsi levéltári dolgozó) fejezte be főiskolai vagy egyetemi tanulmányait, két tanácsi levéltári dolgozó egyetemi doktorátust, az Országos Levéltár és az Űj Magyar Központi Levéltár egy-egy dolgozója kandidátusi fokozatot szerzett. 9 fő (2 az Országos Levéltárból, 7 a tanácsi levéltárakból) középiskolai, 18 fő (5 az Országos Levéltárból, 3 az Űj Magyar Központi Levéltárból, 10 á tanácsi levéltárakból) főiskolai vagy egyetemi tanulmányokat folytatott. 3 levéltáros (2 az Országos Levéltárból, 1 az Űj Magyar Központi Levéltárból) gyorsított nyelvtanfolyamon (angol, orosz, német) vett részt. Az országos levéltárak dolgozóik szakmai-ideológiai továbbképzéséről maguk gondoskodtak. A tanácsi levéltárak tudományos dolgozói részére „A magyar szocialista állam szervezete és működése" témakörben a Levéltári Igazgatóság szervezett — konzultációkkal egybekötött — előadássorozatot. A középkáderek továbbképzésére a,Levéltári Igazgatóság a levéltárakról szóló törvényerejű rendelet és végrehajtási utasítása, a LÜSz tervezete és a tavaszi igazgatói értekezlet anyagát képező iratkezelési tájékoztató tanulmányozását javasolta. Sajnos, a középkáderek továbbképzéséről a beszámolókban alig kaptunk tájékoztatást. Az utóbbi években megélénkültek a levéltárak közötti tapasztalatcsere-utazások, amivel általánosságban egyet lehet érteni. Fel kell azonban hívnunk a figyelmet arra, hogy egy-két levéltár munkájának elmélyült tanulmányozása nyilvánvalóan hasznosabb annál az itt-ott jelentkező gyakorlatnál, amikor tapasztalatcsere címén néhány nap alatt fél ország levéltárait is felkeresik. Az is feltűnőhogy két országos levéltárunkat a tapasztalatcserére utazók általában elkerülik. Nemzetközi kapcsolatok A magyar levéltárügy nemzetközi kapcsolatai az év folyamán tovább erősödtek. A Levéltári Igazgatóság 3 nemzetközi rendezvényen képviseltette magát. Márciusban Varga Sándorné és Borsa Iván részt vettek a szocialista országok levéltári hatóságainak potsdami értekezletén, amelynek napirendjén a modern technikának a levéltári munkába való behatolását vitatták meg. Júniusban Varga János jelen volt a CIA Guide (az afroázsiai népek történetére vonatkozó források gyűjtését szervező bizottság) bécsi ülésén. Szeptemberben a Levéltárosok Nemzetközi Szövetsége Végrehajtó Bizottságának londoni ülésén Szedő Antal vett részt. Az év folyamán Hungarica-feltárás, illetve szakmai tapasztalatcsere céljából is sokan utaztak külföldi levéltárakba. Balanyi Béla, Kopasz Gábor, Mandl Sándorné, Szekeres József és Vass Előd Jugoszláviában, Scholz Tamás és Szabó Ferenc Romániában, Bélay Vilmos és Felhő Ibolya Olaszországban, Iványi Emma és Ortutay András Csehszlovákiában jártak, Sárközi Zoltán a Szovjet unióba, Bélay Vilmos Lengyelországba, Komoróczy György Bulgáriába, Vörös Károly Belgiumba, Kársai Elek az Egyesült Államokba és Ságvári Ágnes a Német Szövetségi Köztársaságba kapott kiküldetést. Az Új Magyar Központi Levéltár épületének tervezésével kapcsolatos tapasztalatszerzés céljából az objektum tervezőjével és a MÜBER képviselőjével Rácz Béla a Szovjetunióban és Lengyelországban, Borsa Iván Franciaországban és a Német Szövetségi Köztársaságban tanulmányozta a levéltári épületek tervezési és kivitelezési tapasztalatait. Több levéltáros kapcsolódott be külföldi kongresszusok munkájába. Borsa Iván előbb az UNESCO által Párizsba összehívott levéltári szakértői bizottsági, majd a Nemzetközi Levéltári Ta-