MUNKATERVEK, BESZÁMOLÓK, HOSSZÚ TÁVÚ KONCEPCIÓK

Balázs Péter: Az általános levéltárak 1970-ben. • 1971. [LK 1971/2. 367-393. p.]

392 Krónika nács mikrofilm bizottságának (amelynek titkári teendőit is ellátja) ugyancsak párizsi ülésén, Bakács István a Nemzetközi Heraldikai és Genealógiai Társaság Bécsben tartott X. kongresszusán, Degré Alajos a dubrovniki levéltáros kongresszuson, Horváth Ferenc és Lengyel Alfréd a mogersdorfi történésznapokon, Degré Alajos a rendi képviseletek történetével foglalkozó nemzetközi bizottság varsói kongresszusán vett részt. Ságvári Ágnes a német—magyar történész vegyesbizottság ülésére írásos beszámolót készített az MSZMP Központi Bizottságának tudománypolitikai irányelveiről. Ugyanő Moszkvában felszabadulásunk 25. évfordulója tiszteletére rendezett tudományos tanácskozáson „Hagyományok és új vonások politikai berendezkedésünkben 1943—1957" címmel előadást, Wuppertalban Engels születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésen „Engels und Ungarn" címmel korreferátumot tartott; Linzben munkásmozgalmi konferencián vett részt, és kapcsolatot létesített a városi levéltárral. Bónis György Frankfurtban a régi magyar szokásjog fejlődéséről is struktúrájáról, Velencében a páduai egyetem Jagelló-kori magyar hallgatóiról tartott előadást. Több levéltáros is részt vett a moszkvai nemzetközi "történész-kongresszuson, s Bónis Györgyöt a rendiség és parlamentarizmus történetével foglalkozó bizottság titkár helyettesévé is megválasztották. Az év folyamán Gerhard Exner, az NDK levéltári főigazgatóságának vezetője hivatalos meghívottként 5 napot töltött hazánkban. Meg kell még jegyeznünk, hogy az Új Magyar Központi Levéltár nemzetközi kapcsolatainak kiépítéséről tervezetet készített, a Fővárosi Levéltár pedig megtette az első lépéseket a külföldi levéltárakkal és várostörténeti profilú intézményekkel való kapcsolat felvételére. A külföldi tanulmányutak szervezését és a kiküldendők felkészülését hathatósan elősegítené, ha a kultúregyezményekben félre nem érthetően megfogalmazott levéltári kereteket jelölnének meg, s ezekre a Levéltári Igazgatóság évekre előremenőén is bizton számíthatna. Az esetleges kiküldetésekre való kikéréseknek elutasítását mind a kérdéses személy, mind a felügyeleti szerv részéről a legtöbbször kellemetlen utóhang kíséri. A levéltárak irányítása és igazgatása A Levéltári Igazgatóság az éves tervek elkészítéséhez irányelveket dolgozott ki, s mind az 1970. évi terveket, mind az 1969. évi beszámolókat véleményezte, illetve az országos levéltárak esetében jóváhagyta. Az év folyamán a Fővárosi, Pest és Tolna megyei Levéltárban került sor ágazati felügyeleti vizsgálatra. Márciusban az Igazgatóság az általános levéltárak tudományos dolgozói előtt emlékezett meg a felszabadulás 25. évfordulójáról, s elemezte a levéltárügy negyedszázados fejlődésének eredményeit és problémáit. Áprilisban a levéltárak igazgatói a Tolna megyei Dombodban tartott értekezleten vitatták meg a Levéltárak Ügyviteli Szabályzatának tervezetét, az októberi szegedi értekezlet napirendjén pedig a tanácsi levéltárak IV. ötéves tervéhez készült irányelvek, valamint a gazdasági szervek rendezéséhez készült utasítástervezet megbeszélése szerepelt. A Levéltári Tanács az év folyamán több ülést tartott, s ezeken főképpen a Levéltárak Ügyviteli Szabályzatának tervezetével, valamint a levéltárosképzés és továbbképzés kérdéseivel foglalkozott. A Levéltári Igazgatóság — a Párt kulturális célkitűzéseinek megfelelően — összeállítást dolgozott ki a tudományos kutatómunka levéltárakra háruló feladatairól, s ezt a minisztériumi főosztályvezetői értekezleten történt megvitatás után mind a levéltáraknak, mind a fenntartó tanácsoknak megküldte. Az év folyamán több levéltár ügye került a tanácsi végrehajtó bizottsági ülés napirendjére. A Fejér megyei tanács V. B. a levéltár elhelyezését, a dunaújvárosi levéltári részleg kérdését vitatta meg, s a helytörténeti évkönyv szerkesztésével a levéltár igazgatóját bízta meg. Győr-Sopron megye tanácsának végrehajtó bizottsága jogosnak és méltányosnak tartotta az 1. sz. Levéltár ama kérését, hogy tarthatatlan elhelyezési és munkakörülményei felszámolására, az 1971-ben felszabaduló régi megyeháza épületében, az intézmény megfelelő helyiségeket kapjon. Esztergomban a városi tanács V. B. elismeréssel szólt a levéltár tudományos-közművelő munkájáról, s a pedagógusok kutatómunkájának felkarolására megfelelő határozatot hozott. A Fővárosi Levéltárban a Népművelési Főosztály kádervizsgálatot tartott, s megállapította, hogy a levéltárvezetésben eszközölt változás kedvező hatást eredményezett: a dolgozók megnyugodtak, lendületesebb lett az intézmény munkája. A pénzügyi revízió a levéltár gazdasági ügyvitelét rendben levőnek találta, aminek jelentőségét fokozza az tény, hogy az előző évi hasonló vizsgálat súlyos hiányosságokat tárt fel, amelyek felszámolása részben ennek az évnek folyamatos munkáit terhelte. Békés megyében a pénzügyi osztály a levéltárban célvizsgálatot tartott. Mivel a művelődés-